Józsa története

Az újkőkort a rövidebb-hosszabb időre egy helyen megtelepedett földművelő életmód jellemezte, ezzel szemben a rézkorban a pásztorkodó-állattenyésztő (vándorló) életmód került túlsúlyba. Az alkalmi települések igen rövid életűek voltak, többnyire nem is maradt feltárható nyomuk.

A rézkori ember életmódjában jelentős változás ment végbe, ezt elsősorban a szerszámkészítés új technikája okozta. Feltűnt, majd egyre általánosabbá vált az új nyersanyag, az első ismert fém, a réz, de a kőeszközök készítése is átalakult: pattintás helyett csiszolták a köveket.

Mivel környékünk ásványi kincsekben egyáltalán nem bővelkedik, fémeket pl. sehol nem bányásznak, a rézércet vagy a már feldolgozott rezet távoli vidékekről kellett
ideszállítani. A Tiszántúlra a rezet az Észak-Balkánról, Bor város vidékéről szállították azon a Nagy úton, amely Tokaj felől vezetett az Al-Dunán át az Égei-tenger felé.

Kr.e. 2100 körül dél felől újabb népcsoportok költöztek a Kárpát-medencébe és letelepedésük után ismét előtérbe került a földművelés. Ezeket a betelepülőket (mivel a nevüket nem ismerjük), a péceli (badeni) kultúra népcsoportjának nevezzük. A trójai kultúrával álltak kapcsolatban. Megkapó szépségű edényeket, urnákat készítettek igen magas technikai színvonalon. Halottaikat elhamvasztották, s az urnákban az ő hamvaikat temették el. (Hasonló leleteket Trója 2-5. rétegében találtak a régészek.) Az urnák mellé edényeket, használati tárgyakat, kő nyílhegyeket, átfúrt állatfogakból készült amuletteket, ékszereket helyeztek. Kőben gazdag vidékeken halottaiknak sírköveket is állítottak.

A péceli kultúra néven ismert rézkori népesség józsai temetőjét nem ismerjük, csak szórványos kerámialeletek alapján következtetünk itteni jelenlétükre. A Rózsástelep utcán 1927-ben kútásás közben egy ép rézkori köcsögöt találtak. Kerámiatöredékek kerültek elő a Klastrom-parton és a Kiskert utcában is.

A Szentgyörgyi- és Rákóczi-erdő határán elterülő nagy völgyben, a Rákóczi-aljban egy kb. négyezer éves rézkori telep házainak maradványai kerültek felszínre erdőirtás és mélyszántás során. Három, vörösre égett talajú földhalomban több kilónyi péceli típusú kerámia-töredéket sikerült összegyűjteni és bevinni a Déri Múzeumba.

This entry was posted on vasárnap, február 3rd, 2008 at 14:15 and is filed under Hírek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.