A monostor-erdei Békás-tó
Mesterséges tavacska volt a monostori csÅ‘szháztól délkeletre, a Töviskes út és a Lóger útja találkozásánál. Sok vihart látott vén tölgyek álltak körülötte, de akadt ott egy-két nyár és szilfa is. “Sokféle madár élt régen ebben az erdÅ‘ben. Volt sólyom madár is, még meg tudom mutatni, hol fészkelt. Voltak baglyok is… - emlékezik idÅ‘s adatközlÅ‘m, Nagy Józsi bácsi. - Élet volt itt régen, meg tisztaság, nem úgy, mint máma! Ha nyári zápor után a füves út hajlatában összeszaladt a vÃz, ihattunk belÅ‘le. Mint a forrás vize, olyan tiszta volt… Ha a kertünk végén el kiáltottuk magunkat, az öreg tölgyes sokáig visszhangzott: Ne-e-em… De-e-e… Mé-é-ég…”