Debrecen-Józsa éghajlata
Egy város, vidék éghajlatát több éghajlati tényezÅ‘ alakÃtja ki:
a) a Nap sugárzásából származó hÅ‘energia (a Nap “ereje”, a napsütéses órák száma);
b) a tengerektÅ‘l, óceánoktól való távolság (a nagy vÃzfelületek mérséklik a hideget és a hÅ‘séget);
c) a légtömegek mozgása (az általános légcirkuláció, amelyet a hőmérsékleti és légnyomáskülönbségek hoznak létre);
d) a tengerszint feletti magasság és a domborzat. (Mivel Debrecen sÃk területen fekszik az utóbbiaknak alig van szerepük a helyi éghajlat kialakÃtásában.)
e) az EgyenlÃtÅ‘tÅ‘l való távolság.
Debrecenben és környékén a napsütéses órák száma évente: 2045 óra. Ez a lehetséges évi 4444 órának még a felét sem éri el. Ennek okát fÅ‘ként a felhÅ‘zetben és bizonyos mértékig a levegÅ‘szennyezÅ‘dés napfényt visszatartó hatásában kell keresnünk. A város a legtöbb napfényt júliusban kapja, kb. 300 órát. Ez napi 9,5 óra napsütésnek felel meg. A “legsötétebb” hónap december, ilyenkor a legrövidebbek a nappalok, sok a felhÅ‘zet, naponta csak másfél órán át süt a nap. (A napsütéses órák december havi átlaga: 47.)