Népek Vándorlása
Szarmaták, germánok, hunok és szlávok (IdÅ‘számÃtásunk kezdetétÅ‘l – 567-ig)
A Krisztus elÅ‘tti 1. század közepén a keltákkal kelet felÅ‘l szomszédos dákok királya, Boirebisztasz (Burebista), aki 70-44-ig uralkodott, a különbözÅ‘ dák törzseket egyesÃtette és erÅ‘s királyságot hozott létre. A Boirebisztasz vezette dák háborúk hatása következtében a kelták egysége megingott. A Tiszántúlon a kelta temetÅ‘k fokozatosan megszűntek, s a kelta népesség felolvadt az új hódÃtók, az iráni eredetű szarmaták népében.
A szarmaták az alánok népcsoportjáól váltak ki, nyelvrokonai voltak a hazánkba jóval később betelepülő jászoknak. A Duna-Tisza közén élő szarmatákat jazigoknak, a havasalföldi (romániai) rokontörzsüket pedig roxolánoknak nevezték. 260 táján a gótok elől a roxolánok is az Alföldre menekültek.
A Duna túlsó oldalán, Pannóniában a rómaiak erÅ‘döket, katonai táborokat épÃtettek a határaikat veszélyeztetÅ‘ ellenséges érzelmű szarmaták ellen. Ilyen erÅ‘d volt Aquincum is.
Pannónia a Római Birodalom része volt. Az Alföld a szarmaták fennhatósága alá tartozott, Dácia pedig Decebal király vezetésével önálló ország lett. 107-től római provincia.
A szarmata jazigok a Tócó-völgyben is megtelepedtek, kiterjedt falujuk és temetÅ‘jük volt. A temetÅ‘ sÃrjai a Sillye Gábor és Harmat utca elején vannak. Az eddig feltárt szarmata sÃrokban találtak bronz övcsatokat, szÃnes pasztagyöngyöket, füles csuprot, orsókarikát, réz gyűrűt, bronz nyak- és karperecet. A temetÅ‘ közelében, a Tócó partján lehetett a falu is. A Klastrom-parton méhkas alakú szarmata üregeket (gabonatárolók?) tártak fel a régészek. A Bodai utca északi végérÅ‘l és a ládagyárból is vittek szarmata edényeket a múzeumba. A szarmaták kereskedelmet folytattak a rómaiakkal, Ãgy került a Tócó völgyébe több római tárgy (fÅ‘ként edény) és pénz a császárkorban.
