AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK KORA
Az első világháború súlyos terheket zúdított a magyar nép vállára. A háborús gazdálkodásra való áttérés az életszínvonalat igen alacsony szintre süllyesztette.
1916 februárjában a felsőjózsai képviselő-testület 95 %-os pótadót vetett ki a lakosokra, akik azonban képtelenek voltak kifizetni a csaknem kétszeresére emelt adóösszeget. 1917 februárjában a felsőjózsai körjegyző bejelentette, hogy a községnek “kölcsön felvételére van szüksége, mert a háború folytán a lakosokra szinte elviselhetetlen terhek hárulnak.”
Az országban egyre nőtt az elégedetlenség. 1918. október 25-én Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek Károlyi Mihály gróf lett az elnöke. Ugyanazon a napon Budapesten diák- és katonatanács is alakult. Október 30-án kitört a forradalom, a Gizella téren összesereglett katonák letépték a császári-királyi hadijelvényt és helyére őszirózsát tűztek.
1918. november 6-án Alsó- és Felsőjózsa községek képviselői közös testületi ülést tartottak, amelyen lelkesedéssel jelentették ki, hogy “szívvel-lélekkel csatlakoznak a Magyar Nemzeti Tanácshoz”, s Józsa lakossága “annak rendelkezéseit híven követni erkölcsi kötelességének tartja.” A helyi Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságába Alsójózsán 10, Felsőjózsán pedig 12 tagot választottak.