Józsa történelme

Ez egy +1 ikon, amit megnyomva az adott találatot ajánlhatjátok barátaitok, ismerőseitek, és az egész világ számára. Szerző ©Copyright A szerzői jogokkal kapcsolatban.


A Zeleméryek vásártartási jogot kapnak (1394)

A feudális kori kereskedelem első évszázadaiban a vásár alapvető szerepet játszott, mivel az árucsere lebonyolításának egyedüli színtere volt. Ott gyűltek össze az eladok és vásárlók időközönként adásvétel céljából A vásártartás jogát előbb csak a hagyomány, majd a király biztosította privilégiumlevéllel, de a 12. századtól már földesúri birtokon is engedélyezték vásárok tartását (fórum liberum: szabad vásár). Az egynapos hetivásár a közszükségleti cikkek kis menynyiségű és szűk területre korlátozódó cseréjét bonyolította le, a több napig tartó országos vásár pedig (ilyen volt Szentgyörgyön 1458-ban és 1461-ben) a ritkább, általában a távolról érkező áruk, ill. nagytételű adásvételek színhelye (fórum annuale: évi vásár) lett. Ez utóbbi a várossá fejlődés fontos eleme volt.
A Zeleméry család I. (Nagy) La jos király leányától, Mária király nőtől kapta meg a vásártartási jogot. Az 1394. július 26-án ki adott oklevél Zeleméry Mihály és fivére, László mester (udvari lovag) részére Zeieméren vásártartást engedélyezett. A település fontos kereskedelmi út - az Eperjest, Kassát, Tokajt, Böszörményt, Debrecent, Aradot és Temesvárt összekötő, Debrecen és Böszörmény között két ágra szakadó országút - mentén feküdt, ez tette lehetővé a vásártartást. A királynő kiváltságlevelében “biztosítja a kereskedők szabad jővés-menését”. Mária királynő ugyancsak az idézett oklevélben utasította a váradi káptalant, hogy Zeleméry Mihályt és Lászlót “iktassa be új (megújított?) adományként Zelemér, Szilegyház, Csegetelke és Etelaka birtokokba.” (Mint távolabb fekvő és később megszerzett birtokok, Füzes és Maládon nem szerepel az adományozott földek között.) 1394-től tehát az etelaki vám jövedelme a Zeleméryeket illette.

A hozzaszolashoz

Regisztralj vagy jelentkezz be