Józsa története

A feudális kori kereskedelem első évszázadaiban a vásár alapvető szerepet játszott, mivel az árucsere lebonyolításának egyedüli színtere volt. Ott gyűltek össze az eladok és vásárlók időközönként adásvétel céljából A vásártartás jogát előbb csak a hagyomány, majd a király biztosította privilégiumlevéllel, de a 12. századtól már földesúri birtokon is engedélyezték vásárok tartását (fórum liberum: szabad vásár). Az egynapos hetivásár a közszükségleti cikkek kis menynyiségű és szűk területre korlátozódó cseréjét bonyolította le, a több napig tartó országos vásár pedig (ilyen volt Szentgyörgyön 1458-ban és 1461-ben) a ritkább, általában a távolról érkező áruk, ill. nagytételű adásvételek színhelye (fórum annuale: évi vásár) lett. Ez utóbbi a várossá fejlődés fontos eleme volt.
A Zeleméry család I. (Nagy) La jos király leányától, Mária király nÅ‘tÅ‘l kapta meg a vásártartási jogot. Az 1394. július 26-án ki adott oklevél Zeleméry Mihály és fivére, László mester (udvari lovag) részére Zeieméren vásártartást engedélyezett. A település fontos kereskedelmi út - az Eperjest, Kassát, Tokajt, Böszörményt, Debrecent, Aradot és Temesvárt összekötÅ‘, Debrecen és Böszörmény között két ágra szakadó országút - mentén feküdt, ez tette lehetÅ‘vé a vásártartást. A királynÅ‘ kiváltságlevelében “biztosítja a kereskedÅ‘k szabad jÅ‘vés-menését”. Mária királynÅ‘ ugyancsak az idézett oklevélben utasította a váradi káptalant, hogy Zeleméry Mihályt és Lászlót “iktassa be új (megújított?) adományként Zelemér, Szilegyház, Csegetelke és Etelaka birtokokba.” (Mint távolabb fekvÅ‘ és késÅ‘bb megszerzett birtokok, Füzes és Maládon nem szerepel az adományozott földek között.) 1394-tÅ‘l tehát az etelaki vám jövedelme a Zeleméryeket illette.

This entry was posted on hétfő, február 11th, 2008 at 18:31 and is filed under Hírek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.