Józsa történelme

Ez egy +1 ikon, amit megnyomva az adott találatot ajánlhatjátok barátaitok, ismerőseitek, és az egész világ számára. Szerző ©Copyright A szerzői jogokkal kapcsolatban.


A “Bencze-zug felől” tornyosuló szürke viharfelhők

Kállai Sándor, alsójózsai presbiter a kertjében dolgozott. A júniusi forró napsugarak, ahol a szőlőtőkék lombjai nem állták útjukat, felforrósították a homokot. A gyümölcsfákkal is beültetett szőlőskertben “megszorult a levegő”. Szomszédja Veres Bálint is lent volt a kertben. Néha-néha át-átszóltak egymásnak: Nem szeretem, szomszéd, ezt az időt! A “Bence-zug” felől szürke kis felhőcskék kergették egymást az égen. A Hortobágy, Nádudvar felől mindig csúnya idő jött. A kicsiny felhőcskék mintha összenőttek volna egymásba, egyszer csak hatalmas szürke felhő tornyosult az ég alján. Egyre feljebb és feljebb jött. Abba kell hagyni a munkát. Ezek a felhők, viharfelhők rosszat sejtetnek. A villámlás, mennydörgés egyre közelebbről hallatszott. A távolabbi mezőn dolgozók, akik tehették, siettek haza. Akik nagyon messze dolgoztak, nem tudják, mi készül szülőföldjükön. A Vénkerti szőlőskertbe megérkezett a vihar. Előbb porfelhőt kavart maga előtt, majd apró szemekben kezdett az eső hullani. Sándor a fixáljon kipányvázott két jószágot, tehenet a kis borjával, felhozta az ólba. Volt egy hízónak való is kipányvázva, azt sem hagyta ott. Felesége, Sára asszony, hangos kiáltozással hívogatta az aprójószágot. A kotlósok egyike a közelben volt, de a másik messzebb egy bokor alján gyűjtötte szárnyai alá kis csibéit. Nem hagyhatta ott, mert tudta, hogy nagy esőben hiábavalók a védő szárnyak. A kiskacsákat is összeszedte és a baromfiól védettségébe helyezte őket. Volt már rá példa, amikor az esőben eláztak a csibék, kacsák és a kemence padkán rongyba burkolva kellett élesztgetni őket, kosarakban szárítgatva.

Tovább…

A hozzaszolashoz

Regisztralj vagy jelentkezz be