Oktatás a XX. század első évtizedeiben
Alsójózsán Sándor Imre idejövetelekor stabilizálódott az oktatás.
Sándor Imre 1910 júniusában a Debreceni Református Tanítóképzőben kapott oklevelet. Gimnáziumi tanulmányait a Református Főgimnáziumban végezte. 1910. november 1-én az Alsójózsai református Egyház egyhangúlag megválasztotta kántortanítónak s 50 évig itt is tanított. Fizetése 63 korona 38 fillér volt az egyháztól, 23 korona 33 fillér az államtól.
Az iskola ebben az időben két tanerős volt. A gyerekek száma már 200 fölé emelkedett. Száznál több tanuló jutott Sándor Imre keze alá, és a másik száznál több Kiss Juliska tanítónőnek. (A megerőltető munka miatt Kiss Juliska tanítónő tüdőbajban halt meg).
Miután az egyház megvásárolta özv. Szabó Istvánné telkét a rajta lévő épületekkel iskola céljára, külön tanterembe jártak a fiúk és a lányok. Még a másik iskola udvarára sem volt szabad átmenni a gyerekeknek, csak ha a tanítója átküldte valamiért.
A tanterem padlózata köves volt. Négy ablak volt rajta. A tanítók 4-5, szegre akasztott lámpával világítottak. A petróleumot a tehetősebb szülők adományozták. Ha nem volt ilyen szülő, a tanítóknak kellett megvenni a petróleumot.