Archive for április, 2008

KÖZIGAZGATÁSI ÉS MŰVELTSÉGI VISZONYOK

BeküldveHírek ekkor április 16th, 2008

Józsa nagyközség Hajdú megye központi járásában van. Hozzátartozik Hajdúszentgyörgy (ez tulajdonképpen a Hartstein-féle nagybirtok 282 lakossal) és Kisszentgyörgypuszta (ez pedig a Halbrohr-birtok 106 lakossal). A község élén a főjegyző áll. A közigazgatási felsőbb hatóságok Debrecenben vannak. A községnek két református temploma van egy lelkésszel. Katolikus templom egy van, de pap nélkül. Vasárnap és ünnepnapokon Debrecenből szoktak küldeni papot misézni. A katolikus lakosság buzgó vallásos, a reformátusság viszont annál kevésbé.
A lakosság friss hússal való ellátását a községi vágóhíd végzi, míg az állatorvos csak ellenőrzésre szokott kiszállni Debrecenből. A vagyon és közbiztonság fenntartását a csendőrség végzi. Kaszinó, olvasókörök nincsenek, ezeket a korcsma helyettesíti. A felnőttek testi képzéséről a polgári lövészegyesület és a tűzoltóegylet gondoskodik. Az ifjúság testnevelését, valamint hazafias szellemben való nevelését a levente egyesület végzi igen szép eredménnyel.
Az idősebb lakosság szellemi érdeklődése csekély, de könyvtár hiányában nem is tudná kielégíteni. Újságot is ritkán olvasnak: a legolvasottabb lap a “Kis Újság” .
A közegészségügy színvonalát a hatóság tőle telhetően igyekszik emelni. Például el van tiltva a latrináknak és a trágyadomboknak a szűk udvaron való elhelyezése és azt szigorúan ellenőrzik. Orvos kettő van. Az anya- és csecsemővédelem feladatát a zöldkereszt kirendeltsége végzi.

Tovább…

TÁRSADALMI RÉTEGEK

BeküldveHírek ekkor április 16th, 2008

Józsa régebben zsellérnek nevezett napszámos társadalma gyenge, de azért észrevehető rétegződést mutat. Legnépesebb része a földbirtokkal vagy bérlettel nem rendelkező mezőgazdasági munkásság, melynek száma 601, tehát a község 1581 főre becsült kereső lakosságának 38 %-át alkotja. Ez Józsa legnincstelenebb osztálya, még háza vagy házrésze is csak kis részének van. Keresetmód szerint a mezőgazdasági proletariátus osztálya sem homogén. Legnépesebb rétege a részesaratók osztálya. Ezek fő jövedelmi forrása a részaratás. E munka fejében kapják a levágott gabona keresztjének 13-ad, 14-ed részét és a konvenciót.
Ez utóbbi fejében kapnak 40 kg búzát és rozst, 2 kg szalonnát, 1 kg sót és 1 kg húst. Alapjában véve tehát ez elég szerény javadalmazás, mert az egész aratással nem keresnek többet 5-6 q gabonánál, ami bizony még kenyérnek sem elég. Az aratási munkában részt vesznek a kiskorú gyerekek és a nők is, mint marokszedők.
Másik jelentősebb kereseti forrás a kukoricakapálás. Ez szintén részesedésre megy. A termés negyedét kapják, és ennek fejében négyszer kell megkapálni és letörni a tengerit. Egy munkás rendszerint 2-3 holdat vállal magára, s megkeres ilyen módon, ha jó termés van, 8-10, esetleg még több mázsa tengerit. De ha rossz termés van, ami pedig a tengerinél elég gyakori, akkor a kereset alig üti meg az 1-2 mázsát.
Egyéb kereseti forrásuk a napszámos munka. Napszámért végzik a répa- és dohánymunkát, és mint napszámosok találnak alkalmazást Debrecen város kertészetében és birtokain. A napszám szégyenletesen alacsony. Férfiaknak 70-80, gyerekeknek és asszonyoknak csak 50-60 fillér. Panaszkodnak, hogy még a Gazdasági Akadémia is csak 1 pengőt fizet. Csupán Debrecen város kertészete adja meg a törvényesen minimálisnak előírt 1,50-es napszámot. Aratás idején aztán az uradalmak is felemelik a napszámot 1,20 pengőre. Az alacsony napszám mellett súlyosbítja a helyzetüket az a körülmény is, hogy a helybeli és környékbeli uradalmak nem adnak elég munkaalkalmat. Ezért kénytelenek elhagyni lakóhelyüket, s az egész Hajdúságot és Nyírséget bebarangolják, mint alkalmi munkások.

Tovább…

A KÖZSEG LAKOSSÁGA

BeküldveHírek ekkor április 16th, 2008

Józsa lakossága, mint már a község történetének tárgyalásánál megismertük, Debrecenből kiköltözött zsellér nép. A népesség a rendelkezésünkre álló feljegyzéstől: 1869-től 1900-ig, amint azt az alábbi táblázat mutatja, részint beköltözés, részint természetes úton elég gyorsan szaporodott.

Év Lakosság száma száma
1869 1917
1880 2343
1890 2775
1900 3206
1910 3203
1920 3290

Ezután egészen 1920-ig a lakosság száma alig gyarapodott. Ennek oka az volt, hogy a földhiány miatt igen nagy volt az elköltözés. Csak a háború után, a földbirtokreform kapcsán szűnt meg az elköltözés, sőt még a bevándorlás is szaporította a lakosságot 12 fővel. Ezek jobbára debreceni kisfizetésű nyugdíjasok voltak, akik az olcsóbb lakhatási viszonyok miatt költöztek ki. 1930-ban a lakosság száma 3884 volt. A férfiak száma (1915) valamivel alacsonyabb a nők számánál (1969).
Faji tekintetben tiszta magyarok.
Vallási tekintetben a lakosság zöme református. A lakosság vallás szerinti megoszlását a következő táblázat tünteti fel:

Tovább…

GAZDASÁGI ÉLET

BeküldveHírek ekkor április 9th, 2008

Józsa gazdasági életéről a terület kicsisége miatt sokat beszélni nem lehet. Területe 2631 kat. hold, mely 1930-ban a következőképpen oszlott meg:

Birtoktípus Birtokosok száma
1 holdon alul 252
1-5 hold 192
10-50 hold hold 9
100-1000 hold 1
1000 holdon felül 1

A 100 holdon felüli középbirtok és az 1000 holdon felüli nagybirtok 1659 holdat, tehát a határnak több mint felét (63%) teszi ki. A megmaradó 972 holdon osztozkodnak a többi kategória birtokosai (vagyis az egész terület 37%-án). Ha ehhez hozzávesszük, hogy az első kategória tagjai jórészt napszámból élnek, de még a második kategória tagjaiból is sokan állnak munkába a gyengén termő józsai föld miatt, láthatjuk, hogy milyen kevés embert tart el a föld Józsán. Különben e tekintetben még rosszabb volt a helyzet a háború előtt, ekkor ugyanis a második kategória birtokosainak száma 53 volt. Számuk csak a háború után emelkedett 102-re, amikor a földreform kapcsán a nagy-és középbirtokból 338 holdat kapcsoltak le és parcelláztak fel. A harmadik kategória 9 birtokosa közül kettő a vármegye és a község alkalmazottja, három pedig a község zsidó szatócsa.
Gazdasági alkalmazás szerint Józsa területe a következőképpen oszlott meg az utolsó 20 év alatt:

Tovább…

A TELEPÜLÉS KÜLSŐ KÉPE

BeküldveHírek ekkor április 1st, 2008

Józsa helyén, mint fentebb említettem, a XIV. században már egyházas falu volt. Hogy ennek milyen volt a települése, azt ma már nem lehet tudni. Ezen első település a XVI. század végén elpusztult. Ettől kezdve egészen 1770-ig csak ideiglenes szállásokat emeltek Józsa területén, melyek a legkezdetlegesebb épületekből, gerágya és nádkosarakból, karámokból, hodályokból, földbe ásott putrikból állottak.
Csak 1770-től kezdődik az állandó jellegű település, amikor Józsára szőlőskertet ültettek, ez azután a szőlőskert dűlőit követte. A község Felsőjózsa részét, ha Princ Gyula ma már elavult és túlhaladott álláspontjához kötnénk magunkat, utcás településnek lehetne mondani. Ez ugyanis hosszú, keskeny szalag formájában nyúlik el kelet-nyugati irányban, s keleten a Debrecen-hajdúböszörményi országútra támaszkodik. Ezen országútra merőlegesen nyugat-keleti irányban húzódik a községnek három utcája. Közülük a középső a Deák utca. Ez a fő utca, rajta vannak: a református templom, a református iskola, a postahivatal és a csendőrlaktanya. A tőle északra levő a Pásti, a déli a Kossuth utca. Nyugaton a Hunyadi utcába torkollik e három utca. Az észak-nyugat dél-keleti irányú Hunyadi utcából nyugati irányban két utca indul ki: az Elek és a Rózsa utca. Ezek Józsa leghosszabb utcái. Az észak felől fekvő Rózsa utcán van a katolikus templom és a katolikus iskola. Régebben az Elek és a Rózsa utcára kiterjedő falurészt Elekrésznek, a másik három utcára terjedő részt pedig Ördög résznek hívták.
Hogy Felsőjózsa e hat utcájából melyek voltak az elsők, arra pontos adat nincs, mert a község legrégibb, 1898-as kataszteri térképén e hat utca már mind megvan. Valószínű, hogy a Pásti, a Deák és a Kossuth utcák voltak az elsők. Erre enged következtetni, hogy itt bontották le a legrégibb házakat, valamint hogy itt lakik a református lakosság zöme, amely kétségtelenül az első telepes volt.

Tovább…