Józsa története

A Tócó-völgy kultúrtörténete igen gazdag. Ennek oka az, hogy megfelelő életteret találtak itt őseink. A jégkorszak után az Alföldön megtelepülő emberek az árvíznél magasabban fekvő helyre építkeztek és árvíz idején ide menekítették állataikat, ide hozták a megtermett élelmet. A Tócó-völgy legnagyobb földműve a Zeleméri földvár.

Később megváltozott a klíma, csökkent a csapadék, kialakult a kontinentális éghajlat, az itt elő rézkori emberek áttértek a pásztorkodásra. A sírmaradványok igazolják, hogy a Tócó völgyében található halmok (kurgánok) nem a népvándorlás korában, hanem jóval előbb, a rézkorban keletkeztek. A rézkort a bronzkor váltotta fel. Ezekből az időszakokból számos leletet találtak itt.

A Tócó-völgyében találták meg a Csege-halom közelében 1858-ban a világhírűvé vált “hajdúböszörményi bronzkincset”. A honfoglaló magyarság a Tócó-völgyet hamarabb megszállta, mint Debrecen belvárosát és számos kis települést hozott létre, amelyeknek nagy részét a tatár majd a török elpusztította. Ilyen kis települések voltak: Zelemér, Szent-György, Monostor, Szent-Pál, Macs, Lomb, Debrecen, Torna, Szent-László, Kamarás, Szepes, Pócs, Sáránd

Tovább…

A Hajdúsági löszhát és az Alsónyírvíz-vidék homokdombjai között észak-déli irányban húzódik a Tócó-völgye, ahol megközelítve a Berettyó régi Sárrétjének mocsárvilágát - miután a Kondorossa egyesült, Kösely néven -, nyugatra fordulva folytatja útját a Hortobágy-medencében. A területen folyó élővizek és a Tócó is, elsősorban a völgyekben összegyűlő csapadékot vezették le, s szállított vízmennyiségük főképpen az éghajlati viszonyok függvénye volt (csapadék- és talajvíz).

Keletkezéséről azt tartják, hogy a felső pleisztocén korban valamelyik Északkeleti-Kárpátokban indult, nagy folyó medrének adott helyet a mai Tócó-völgy. Mikor a nagy folyók elhagyták medrüket, az elhagyott mederben kisebb vízfolyások alakultak ki, így alakult ki a mi “folyónk” is. A Tócó tehát a jégkorszakban, 25-10 ezer éve kialakult nyírségi dombokat és a Hajdúsági löszhátat választja el, a két felszíni geológiai képződmény határvonalán húzódik.

Tovább…