Józsa története

A Tócó-völgy kultúrtörténete igen gazdag. Ennek oka az, hogy megfelelő életteret találtak itt őseink. A jégkorszak után az Alföldön megtelepülő emberek az árvíznél magasabban fekvő helyre építkeztek és árvíz idején ide menekítették állataikat, ide hozták a megtermett élelmet. A Tócó-völgy legnagyobb földműve a Zeleméri földvár.

Később megváltozott a klíma, csökkent a csapadék, kialakult a kontinentális éghajlat, az itt elő rézkori emberek áttértek a pásztorkodásra. A sírmaradványok igazolják, hogy a Tócó völgyében található halmok (kurgánok) nem a népvándorlás korában, hanem jóval előbb, a rézkorban keletkeztek. A rézkort a bronzkor váltotta fel. Ezekből az időszakokból számos leletet találtak itt.

A Tócó-völgyében találták meg a Csege-halom közelében 1858-ban a világhírűvé vált “hajdúböszörményi bronzkincset”. A honfoglaló magyarság a Tócó-völgyet hamarabb megszállta, mint Debrecen belvárosát és számos kis települést hozott létre, amelyeknek nagy részét a tatár majd a török elpusztította. Ilyen kis települések voltak: Zelemér, Szent-György, Monostor, Szent-Pál, Macs, Lomb, Debrecen, Torna, Szent-László, Kamarás, Szepes, Pócs, Sáránd

Tovább…

This entry was posted on kedd, január 26th, 2010 at 07:30 and is filed under Hírek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.