A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ (1939-1945)
Ausztria bekebelezése és Csehszlovákia teljes feldarabolása után 1939. szeptember 1-én Németország - hadüzenet nélkül - megtámadta Lengyelországot. Két nappal később, válaszul Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak. Szeptember 17-én a szovjet csapatok is átlépték a lengyel határt. A harcok hazánk közvetlen közelében folytak, a háborús események már a legkisebb településeken is éreztették a hatásukat.
1939. szeptember 28-án a józsai képviselő-testület létrehozta a honvédelmi bizottságot, amely a beszállásolások intézésével, a polgári lakosságnak okozott anyagi károk megtérítésével és a katonaság részéről felmerülő igények kielégítésével foglalkozott.
1940-ben megkezdődött a zsidó birtokok kisajátítása. Április végén a képviselőtestület még csak 50 katasztrális holdat igényelt a Hartstein-birtokból (vasúti megálló, vásártér, köztemető, agyaggödör, sertéslegelő stb. kialakítására), 1942-ben azonban már 525 holdnyi erdőre is igényt tartott.
A háborús közigazgatási feladatok növekedése több új állás (országmozgósítási díjnok, közellátási írnok) megszervezését indokolta, ezek az állások azonban szinte az elviselhetetlenségig megnövelték a község terheit. Nagyobb beruházásokra (iskolaépítésre a Hadházytelepen, az elektromos hálózat bővítésére) egyáltalán nem volt lehetőség. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a képviselő-testületi tagok érdeklődése ugyancsak csökkent a közügyek iránt. Az 1944. szeptember 4-re tervezett ülésen a jegyzőn kívül már senki sem jelent meg. A közigazgatás a háború utolsó hónapjaiban csupán a legszükségesebb feladatok megoldásával foglalkozott, célkitűzése, távlati programja egyáltalán nem volt, de nem is lehetett.