A tiszántúli Nagy út
A templom előtt vezető út kezdetektől fogva fontos szerepet játszott a keleti országrész kereskedelmi és gazdasági életében, közlekedésében, jelentős mennyiségű terményt, nyersanyagot, árucikket szállíthattak rajta. Már a honfoglalás előtt ezen az útvonalon került Debrecen vidéké re az a két gepida lemezpénz (bracteate), amely 500 táján készült egy dél svédországi pénzverő műhelyben. Egy évezreddel később, a XV. század második felében ugyanezen az úton hozták Szentgyörgyre külföldi vagy külföldet járó magyar kereskedők azokat az ezüst svéd pénzeket, melyek az 1981. évi feltáráskor kerültek a Déri Múzeumba. A XIII. században épült vidi templom alapozásának termésköveit is bizonyosan ezen az úton szállították Bodrogkeresztúrról az építkezés helyszínére, de hasonló módon kerülhetett Szentgyörgyre az a riolit tufa kő tömb is, amelyből a templom szenteltvíz tartóját kifaragták. Az országútról az 1300-as évek elejéről már írott források is szólnak, Debrecenben feltehetően már akkor is Böszörményi útnak, Böszörményben pedig Debreceni útnak nevezték.
