A tiszántúli Nagy út
A templom elÅ‘tt vezetÅ‘ út kezdetektÅ‘l fogva fontos szerepet játszott a keleti országrész kereskedelmi és gazdasági életében, közlekedésében, jelentÅ‘s mennyiségű terményt, nyersanyagot, árucikket szállÃthattak rajta. Már a honfoglalás elÅ‘tt ezen az útvonalon került Debrecen vidéké re az a két gepida lemezpénz (bracteate), amely 500 táján készült egy dél svédországi pénzverÅ‘ műhelyben. Egy évezreddel késÅ‘bb, a XV. század második felében ugyanezen az úton hozták Szentgyörgyre külföldi vagy külföldet járó magyar kereskedÅ‘k azokat az ezüst svéd pénzeket, melyek az 1981. évi feltáráskor kerültek a Déri Múzeumba. A XIII. században épült vidi templom alapozásának termésköveit is bizonyosan ezen az úton szállÃtották Bodrogkeresztúrról az épÃtkezés helyszÃnére, de hasonló módon kerülhetett Szentgyörgyre az a riolit tufa kÅ‘ tömb is, amelybÅ‘l a templom szenteltvÃz tartóját kifaragták. Az országútról az 1300-as évek elejérÅ‘l már Ãrott források is szólnak, Debrecenben feltehetÅ‘en már akkor is Böszörményi útnak, Böszörményben pedig Debreceni útnak nevezték.