Avarok, Bolgárok és Magyarok
(567-896) (896-1200)
Az avar nép ázsiai eredetű lovasnomád nép volt, mely a Don folyó vidékéről nyomult a Kárpát-medencébe. A Pannóniában élő langobardokkal szövetségben 567-ben megdöntötték a gepidák királyságát. Megszervezték a Duna-völgyi avar birodalmat és Bizáncot is többször adófizetésre kényszerítették. Az avarok a Kárpát-medencében gepida majd szláv törzsekre telepedtek, melyek közül idővel a szlávok kerültek túlsúlyba. Sok avar elszlávosodott, jelentős részük azonban megérte a magyar honfoglalást és magyarrá vált. Az avarok birodalmát 796-ban Nagy Károly frank király dúlta fel, majd 803-804-ben Krum bolgár kán nagy hadjárattal megsemmisítette az avarok tiszántúli hatalmát.
A bolgár-török nép szintén ázsiai eredetű volt, a 4. század végén tűnt fel a Don vidékén. Egyik csoportjuk a 7. században az Al-Duna vidékére vándorolt és ott a már korábban letelepedett szlávokkal szövetségre lépett. Erős államot hoztak létre, amely Erdélyre és az Alföld jelentős részére is kiterjesztette a hatalmát, így a bolgárok a magyarok honfoglalásakor (896) rögtön összeütközésbe kerültek a magyarsággal. A középkori Bulgáriában a bolgár-törökök összeolvadtak a szlávokkal és szláv nyelvűekké váltak.
A honfoglaló magyarok csoportjai a Tócó vidékén már 895-896-ban megtelepedtek. Józsán négy honfoglalás kori, illetve kora Árpád-kori (9-10. századi) magyar temető maradványai kerültek felszínre.