Öreg Balogh István kertgazda intézkedik
Rajzolta:Kunkli Róza
Ezemyolcszázharminchatot írunk. Június 1-én egész nap a perzselő, forró nap sugarai forrósították fel az alsójózsai homokot. A Jóska gyerek igen-igen kapkodta lábait kapálás közben és sűrűn ment a nagy diófa alá egy kis hűsölésre. A nap melegét minden átvette és visszasugározta. A kicsiny házak, pajták nád- és szalmatetői átforrósodtak, de a padláson mégis hűvös volt. Szinte kínálták magukat meggyújtásra. És éjszaka a Radits György uram pajtája a lángok martaléka lett.
Honnan, hogyan érkezett a tűzkígyó ? - nem tudja senki. Terca néni bár tudni véli, hogy ő látott egy alakot a pajta körül ólálkodni, mikor este kiment az udvarra. Esküszik rá, hogy haragosa volt Radits Györgynek. De ő nem mondott semmit - csak … Hiába volt a kertség összefogása, minden bennégett a pajtában. A családnak sikerült kimenekülni a lángok közül. A három gyermek megrémültén a félelemtől teljesen letaglózva, egész nap sírt-rítt. Az anyjuk hiába próbálta őket vigasztalni. De a szíve mélyén neki is ott volt a szorongás, a jövő reménytelensége miatti aggódás. Ám könnyek nem jöttek a szemébe. Ne lássák gyermekei.
2-án este öreg Balogh István házában egymás után jelennek meg Borsi Imre, Nyíri Mihály, Szakál Péter, Molnár Bálint, Nagy István, Iván András, Vétsei Mihály, Burai Mihály. Csendben, megilletődötten köszöntik egymást. Szájukon nehezen jön ki az “Adjon Isten”. A mécses gyér világa mellett körülülik az asztalt. Öreg Balogh István kertgazda méltóságteljesen áll fel és elcsukló hangon beszélni kezd… Bizonyára tudják kendtek, miért hívtam össze a kerttanácsot ?