Négyezer-négyszázötvenöt igen
A délelÅ‘ttnek még a közepén sem jártunk, amikor a szavazókörökbÅ‘l jelentették, hetven-nyolcvan százaléknál tartanak. Indultak a mozgó urnákkal azokhoz, akiket betegség tartott otthon, s mire delet harangoztak, már eldÅ‘lt a kérdés, akarja-e Józsa lakossága a tervezett “házasságot
A válasz igen, s emögött a kikerekedett egy szó mögött nagyon komoly szándék rejtőzik.
Utólag már bevallhatjuk, voltak, akik egy kicsit féltek a józsai szokatlan szavazástól. Nem volt még példa rá, nem tudhattuk tapasztalat alapján, vajon az emberek valóban akarnak-e élni ilyen formában is demokratikus jogukkal. Nem legyintenek-e csupán, “döntsék el az okosok, mi majd tudomásul vesszük”.
Az aggodalom alaptalannak bizonyult. A nagyközség lakói közül 4602 a szavazásra jogosult felnőtt állampolgár, 449l-es adták le szavazatukat vasárnap délelőtt, vagyis 97,5 százalék. Érvényes szavazat volt 4483, s ezek közül 4455 - 99,2 százalék! - szólt az egyesülés mellett.
A kedden megtartott nagyközségi tanácsülésen a tanácstagoknak könnyű dolguk volt, jóformán valamennyi választójuk véleményének ismeretében mondhatták ki a döntÅ‘ szót: Józsa nagyközség egyesülni kÃván Debrecen várossal. Nem sajnálja feladni önállóságát, természetesnek érzi, hogy ahhoz a helységhez kötÅ‘djön, amelyikben lakossainak döntÅ‘ többsége munkát talál.
Azóta a Debrecen megyei városi Tanács tagjai a július 9-i ülésen egyhangúlag, ellenszavazat nélkül elfogadták a javaslatot. Ãgy 1982. január 1-én ki lehet ásni a Debrecen határát jelzÅ‘ táblát, hogy néhány kilométerrel odább újból felállÃtsák.
Jós nem vagyok, bátorságot nem veszek magamnak ahhoz, hogy kijelentsem, most már az idők végezetéig változatlan marad ez a közigazgatási határ. Egy dolgot viszont tudok a dokumentumokból, könyvekből.
Az évszázadok során a mai Józsát jelentő településért annyi marakodás, pereskedés folyt, hogy összeszámlálni is lehetetlen lenne, hányszor mondták ki, most pedig ide vagy oda tartozik. A perekben meghallgattak tulajdonosokat, tanúkat, jogászokat. Csak éppen még soha azt nem kérdezték meg, aki a legilletékesebb: a falu lakosságát.
Most megtörtént.
HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1981. július 12.