Régészeti és településtörténeti adatok Józsáról
Császárkor, népvándorlás kora
1927 márciusában a felsÅ‘józsai Sillye Gábor utca déli oldalán (a Harmat és a KútfÅ‘ utcák között) leletmentÅ‘ ásatás során SÅ‘regi János és Zoltai Lajos öt császárkori sÃrt tárt fel. (Az ötödik sÃrt feldúl va és kifosztva találták.) A “szarmata jazignak vélt” sÃrok egy több mint másfél ezer éves temetÅ‘ maradványai. “ValószÃnű, hogy a temetÅ‘nek folytatása van”, Ãrta Zoltai a feltárásról szóló jelenté sében. Gyanúja megalapozott volt, az el múlt évtizedekben ugyanis a temetÅ‘ több sÃrját megtalálták és szétdúlták a Sillye Gábor, Függetlenség és Ördögkert utcák által határolt telkeken. Szakszerű feltárást a területen ez ideig még nem végeztek. “A leletek között láthatók bronzfibulák, szÃnes és fehér pasztagyöngyök, üveggyöngy töredékek, korongon készült, sötétszürke, szépen Ãvelt hasú füles csupor, orsókarika, rézgyűrű, bronz nyak- és karperecek, s az egyik nyakperecen egy “miniatűr” bronz balta, melyet a találó késÅ‘bb az egyik fibula tűjére húzott fel és csak körülményes vallatásra árulta el eredeti helyét, lévén a fibula nagyon tetszetÅ‘s”.