Néhány szó az úttörőcsapatról
Semmiképpen nem az úttörőcsapat történetét akarom megírni, de az úttörőszervezet tevékenysége elválaszthatatlan volt az iskolai nevelő-oktató munkától, olyannyira, hogy a szakköri tevékenység gazdája hivatalosan az úttörőcsapat volt. Márpedig enélkül nagyon foghíjas lenne az iskola történetéről szóló kis írásom.
A felsőjózsai iskolában 1949-ben alakult meg az úttörőcsapat. Megalakulásakor Petőfi Sándor nevét vette fel, közel 10 év múlva nevet változtatott: a szűkebb pátria poétája, Csokonai Vitéz Mihály lett az újabb névadó.
A csapat első vezetője Márk Gizella volt. Rajta kívül még a következők töltötték be ezt a tisztséget: Belenszky Gyuláné, Futó Zoltánné, Farkas Lajos, Farkas Lajosné, Dávid Béla, Janóczki József, Kathó Klára, Nagymáté József.
A csapat bevételi forrásaként említettem a tornavizsgák bevételét. Később állandó bevételt jelentett a hulladékgyűjtés, a péksütemény- és tejárusítás, a sajtótermékek (Pajtás, Képes Nyelvmester stb.) árusítása, valamint az előadások (pl. „Ki mit tud?” gálaműsor) bevétele. Ebből támogatta a csapat vezetése a táborozókat, tárgyjutalmat vásárolt a versenyek díjazására, sportszereket, játékokat vett.
A nyári táborozások nagy élményt jelentettek a gyermekek számára. Olyan tájakra jutottak el, ahol más módon meg nem fordultak volna: Makkoshotyka, Cserépváralja, a Vác melletti Pokolsziget, a Dunántúl szép tájai stb., és természetesen, mikor megnyílt, az alsójózsai úttörőtábor. A nyári táborok szervezésében kimagasló eredményt ért el éveken keresztül Farkas Lajosné, valamint Janóczki József, aki különösen a vándortáborok szervezésével gondoskodott a nyári szünidő hasznos és kellemes eltöltéséről. A táborozók szinte az egész Dunántúlt bejárták néhány év leforgása alatt, de ugyanígy az Északi-Középhegységet is. Janóczki József ezenkívül megtanulta a morzejeleket, a rádiózást,és az MHSZ patronálásával rádiós szakkört szervezett. Rádiósai sikerrel szerepeltek a városi és a megyei versenyeken egyaránt, de ami még ennél is többet jelentett számukra: Ausztráliától az Egyesült Államokig kapcsolatokat teremtettek az ottani rádióamatőrökkel. A díszes visszaigazoló lapok egymás után érkeztek az iskola címére éveken keresztül.
május 10th, 2009 at 10:16
Üdvözlöm az oldal Szerkeztőjét.
Nagyon megható volt számomra a volt Iskolámra, és a gyermekeim iskolás éveire vissza emlékezni.
A minden évben szinvonalas táboroztatás a lányom számára természetes volt.
A Tanárikar nagyon sok időt álldozott fel a szabadidejéből, hogy a jól működő Úttörő Csapatot , az akkor még falusi gyerekek gyermekéveit feledhetettlené tegye.Az említett vándortáborokon kivül eljutottak az aktív gyerekek töbször is Zánkára, akkor nagyon jól müködő Úttörő városba.
Az említett Janóczki tanár ur mellett sokat tett még a Farkas házaspár, különösen Jutka néni, aki időt nem ismerve készített fel bennünket a különféle előadásokra.(sajnos már csak emlékünkben élnek.)
A felsorolás nem teljes.
Az akkor még fiatal Dávid házaspár is nagyon sokat tett értünk.
A már felnőtt gyermekeim is büszkén emlékeznek vissza Ált. iskolás éveikre.
Van hagyománya a most is elismert józsai tanári karnak, és az oktatásnak.
Tisztelettel , szeretettel emlékszem vissza Tanáraimra, és gyermekim utnak indítóira.
Soltész Sándorné.