Józsa története

„Józsa Község Dolgozó Népe csatlakozik a megalakult debreceni Szocialista Forradalom Bizottmányhoz.

A kiadott 27. pontban foglalt kiáltványt részben elfogadja, részben pedig módosítja és egy pár kérdéssel pedig kibővíti.

1/. A Szovjethadsereg hazánkban tartózkodó egységeit a rend helyreállitása után Magyarország területéről vonják ki.
A község dolgozó népének egyöntetüen kérelme az, hogy Szovjetunió hazánkat azonnal hagyja el, és jelenben a felkelőkkel szemben a fegyverét azonnal tegye le.

2/. Uj választójogi törvényt kell létrehoznia, melynek alapelve egyenlő, titkos és közvetlen.
A község dolgozó népének kérelme az, hogy legalább 3. párt induljon el, mert egy pártban választani nem tud.

3/. Magyarország jelenlegi cimerét meg kell szüntettni és helyette a Kossuth cimert kell helyette iktattni.
Józsa Község dolgozó népe egyetért véle, hogy a régi alkotmányunkat tiszteletben fogjuk tartani és elfogadja.

4/. A Honvédség egyenruházatát jelenlegi formájában meg kell szüntettni, és helyette a Magyar Nemzeti hagyománynak megfelelő egyenruhát kell rendszeresiteni.

Józsa Község dolgozó népe helyesli annál is inkább, mert már nem lehetet megismerni, amikor egy katonát látott, hogy magyar katonát látott, vagy pedig egy szovjetet.

5/. Március 15. ünnepnappá, október 6.ot a nemzeti gyásznapjává kell nyilvánitani.

Józsa Község dolgozó népe egyetért véle kibőviti azzal, hogy a jelenben október 23.tól kezdve a mai napig a felkelők harcos emlékére nemzeti ünneppé kell nyilvánitani, valamint augusztus 20. ne alkotmány ünnepe legyen, hanem szent István király ünnepe legyen.

6/. Karácsony, húsvét, és pünkösd másodnapját ünneppé kell nyilvánitani.
Józsa Község dolgozó népe egyetért véle, kibőviti azzal, hogy nagypéntek, áldozócsütörtököt is ünneppé kell nyilvánitani, valamint urnapját, valamint bővit még azzal, hogy szabad vállás gyakorlást és hitoktatást kér, de nem ugy betartani, mint ezidáig volt a szabadvallás gyakorlás.

7/. A falu helyi vezetőit a nép titkosan és közvetlenül válassza meg.
Józsa Község dolgozó népe egyetért véle, azzal a kikötéssel, hogy minden vezető állásban legalább 2.3. legyen jelölve és abból az elrendelt titkos választással választják meg.

8/. A volt falusi olvasóköröket, népházakat és népkönyvtárakat, eredeti rendeltetésüknek vissza kell adni és helyre kell állitani.
Józsa Község dolgozó népe egyetért véle, kibőviti azzal, hogy a helyi községekben olvasókör, vagy kulturház nincsen, rövid időn belül létesitve legyen.

9/. Az egyéni dolgozó parasztoknak gazdasági jellegü testületi alapon müködő érdekképviseleti szervet kell létrehozni.
Józsa Község dolgozó népe egyemberként egyetért véle azzal a kikötéssel, hogy ennek is a vezetőit általános, titkos választással kell megválasztani.
10/. A Földmüvesszövetkezeteknél, valóságos önkormányzatot kell magvalósitani, szövetkezeti tagság közvetlenül válassza a vezetőit.
Józsa Község dolgozó népe a Földmüvesszövetkezet vezetésével megelégedve nem volt, először azért, mert ügyvezetőt mindig máshonnan küldtek, továbbá a vezetőségek nem titkosan voltak választva, és minden leltárnál az üzleleteknél 10.15.ezer Ft defisz volt s igy egy évben több, mint 100.ezer Ft. Ráfizetés volt és a dolgozó nép azt kérné, hogy a Főbolt maradjon meg, a kisboltok pedig tekintettel arra, hogy igy is más szegény embereknek a lakásaiban vannak hogy ezeket megszüntettni és helyette azoknak a volt rászoruló kiskereskedőknek az iparengedélyt kiadni, akiktől 1952. évben államositás folytán igénybe lett véve.

11/. A kenyérgabona és hizottsertés kötelező beadás kivételével az összes cikkek kötelező beadását január 1.től el kell törölni a sertés magánvágás után zsirbeadást azonnal el kell törölni a kenyérgabona és az hizott sertés kötelező beadását 1958. január 1.től meg kell szüntettni.
Józsa Község dolgozó népe a magánvágások valamint a zsirbeadással egyetért de nem ért azzal egyet, hogy hizottsertést és ienyérgabont, csak 1958. január 1.től kell megszüntettni, hanem azt kéri, hogy a kenyérgabonát és a hizottsertést azonnal, szüntessék meg, tekintettel arra, hogy a dolgoó nép kérelme az, hogy 1945.től 1956.ig 11. éven keresztül éppen elég volt a beadásból.

12/. Az állatvágások engedélyhez valo kötését a szarvasmarha kivételével meg kell szüntettni a fakitermelési engedélyhez való kötését szintén megg kell szüntettni.
Józsa Község dolgozó népe a 12. ponttal egyetért azzal a kivétellel, hogy szarvasmarhát is legalább hetenként engedéllyel a községben vágjanak le, mert ime, 5..6. esztendeje annak már, hogy szarvasmarha községekben vágva nem volt, valamint kérik azt is, hogy lakodalomra, vagy keresztelőre egy selejt borjut, akár üsző, akár bika a dolgozó nép sajátjából levághassa.

13/. A szabadfelvásárlás kötelező jellegét szüntessék meg.
Józsa Község dolgozó népe ezzel a ponttal egyetért, de kibőviti azzal, hogy a jövőben szabad búza, szabadkukoricabeadási kötelezettség ne legyen, hivatkozván arra, hogy a dolgozó nép a felesleges termelvényeit, ugyis a szabadpiacra bocsájtsa.

14/. A kötelező beadásnál az árakat a termelési költségeknek megrelelően kell megállapitani.
Józsa község dolgozó népének megállapitása szerint erre a pontra szükség nincs, tekintettel arra, hogy a jövőben beadást nem óhajt adni.

15/. A mezőgazdasági termékek begyüjtésének és felvásárlásának módosulása alapján meg kell szüntettni a Begyüjtési Minisztériumot, a megyei, járási és községi begyüjtesi hivatalokat, helyette országosan közellátási hivatalt kell létrehozni, s annak megfelelően megyei, járási és községi kirendeltséget.
Józsa Község dolgozó népe azt állapítsa meg, hogy közellátási hivatalra sem lesz szükség tekintettel arra, hogy szabad piac lesz, és mindenki a szabadkereskedelem utján bármilyen termelvényt, vagy bármilyen ennivalót meg tud vásárolni.

16/. A kormány vegye programjában a földek aranykorona értékének felülvizsgálatát és igazságos rendezését.
Józsa község dolgozó népe ezen kérdést örömmel fogadja, tekintettel arra, hogy az aranykorona érték még az 1906. évben volt megállapítva és az azóta annak alapján folyik, csak azt az egyet kéri, hogy legalább legkésőbb 1957 Április 1.re fel legyen dolgozva.

17/. A jövedelem és forgalmiadórendszer, beleértve a ……..forgalmi adót felül kell vizsgálni az igazságos terhelést kell kialakitani, az adók megállapitásánál összhangba kell hozni a termelők és az állam érdekeit.
A község dolgozó népe egyetért véle, kibőviti azzal, hogy helytelennek tartsa a gyermektelen adót és a 20.%os kereseti adót és ezek után a lóadót tekintettel arra, hogy mindenki a területe után általános jövedelem adóval meg van adóztatva és esetleg ha valakinek dogozik is csak alkalmi fuvarra megy el.

18/. A biztositás kötelező rendszer 1957. január 1.től el kell törölni a biztositást önkéntes alapon szervezzék meg.
Józsa község dolgozó népe helyesbiti azzal, hogy nem 1957. január 1.el, hanem azonnal.

19/. Az ezévi tagositást felül kell vizsgálni és jogos sérelmeket 1957. március 15.ig rendezni kell.
Józsa Község dolgozó népe a tagositást egyáltalán nem helyesli részben azért, mert a föld megmunkásása igy biztositva nem volt, mert minden évben az a félelem volt, hogy nem tudta, hogy melyik perben veszik el az ingatlanát és helyette 15.20. …..nem megfelelő ingatlant adtak, és a lakosságnak a meghallgatását nem tették magukévá.

20/. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben gyártsanak a kis és a belterjes gazdálkodáshoz szükséges gépeket és azokat a régi jó minőségben állitsák elő. A község dolgozó népe egyetért véle.

21/. Ez év végéig rendezzék a termelőszövetkezeti tagok nyugdiját.
Józsa község dolgozó népeének elve szerint termelőszövetkezetekre szükség nincsen, de ha mégis önkéntes alapon maradna meg termelőszövetkezet, akkor azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak megfelelő nyugdijáról biztositási alapot csináljanak.

22/. A mezőgazdasági munkások öregségi járulékát /OMBI/ és összegszerüen emeljék 1957. május 1-től.
Józsa község dolgozó népének határozata az, hogy a jelenlegi pénznemben az OMBI aki jelenben 100.150.Ft.500.Ft.nél kevesebb ne legyen, és lépjen életbe azonnal.

23/. A föld adásvételének korlátozását szüntessék meg.
Józsa Község dolgozó népe ezzel a ponttal egyetért, kibőviti azzal, hogy minden család családtagonként 2.kh.földnél többet ne vásároljon.

24/. Ez év végéig meg kell alkotni a szövetkezeti törvényt lehetővé kell tenni termelői társulások kegkülönbözőbb formájit biztositani kell a társas gazdálkodások termelési pénzügyi önállóságát.
Józsa Község dolgozó népe ezzel a ponttal nem ért egyet, hanem azt kéri e helyett, hogy az egyéni dolgozó parasztokat segitsék ugy a pénzügyi, mint a termelési költségekkel.

25/. Lehetővé kell tenni, a termelőszövetkezetek részére erő és munkagépek vásárlását ehhez szükség esetén hosszulejartu hitelt kell biztositani.
Józsa Község dolgozó népe e helyett azt kéri, hogy az egyéni dolgozó parasztokat kell elősegiteni gépek vásárlásával és azoknak kell hosszulejaratu hitelt biztositani.

26/. 1957.58.as gazdasággi évvel kezdődően meg kell szüntettni a kenyérgabona vetés mértékének kötelezp előirását.
Józsa Község dolgozó népe ezzel a ponttal egyetért, hogy mindenki a vetéstevét szabadon választhassa meg, kiköti még azt is, hogy cukorrépa szerződésre, vagy más szerződéses termelvényekre egyetlen egy dolgozó parasztot előltettni ne lehessék, mindenki a saját akarata szerint, ha akar szerződik, ha akar pedig nem szerződik. Megállpitása az, amennyiben a szerződött termelvények meglesznek fizetve, akkor megfelelő szerződések kötve is lesznek.

27/. Annak érdekében, hogy a helyi állami és gazdasági szervek vezetői és dolgozói ne kerüljenek nap mint nap összeütközésbe a dolgozó néppel a kormányzati szervek szüntessék meg a belső hivatali utasitások rendszerét, az életet szabályozó összes rendelkezések nyilvánosan hivatalos lapokban jelenjenek meg és csak ezek lehessenek végrehajtva.

28/. Józsa Község dolgozó népe kibőviti a kiadott 27. pontban a kiáltványt 28.assal azzal, hogy a község területén a kisipart ne községi kerethez, hanem minden olyan dolgozó, akinek a megfelelő szakmai képzettsége megvan, ha azt óhajtja, hogy önálló legyen akkor a kisipart megkaphassa.

29./ Józsa Község dolgozó népe kéri, hogy 1945. április 4.én a világháborunak vége lett és még a mai napig, sok számos hadifogoly haza nem jött, kéri a község lakossága azt, hogy mindazon hadifoglyokat, akik bármelyik államban vannak a kormány odahasson, hogy azonnal szabadlábra bocsájtsák és országunkba térjenek haza.

30/. Józsa Község dolgozó népe kéri, hogy mindazon politikai foglyok, akik önhibán kívül el lettek itélve politikai magatartásuk miatt, hogy azokat a politikai foglyokat kormányunk bocsájtsa szabadlábra, nem utolsósorban a politikai jogköröket ne fossza meg tőle, ne kötelezze arra, hogy minden héten a rendőrségen jelentkezzen.

31/. Józsa Község dolgozó népe kéri, hogy a most megalakult uj kormányban dolgozó paraszt is képviselje, mert a dolgozó parasztság ügyét az lássa legjobban, nem elég az, hogy rámondják, hogy paraszt származásu és foglalkozása pedig soha nem volt az.

32/. Józsa község dolgozó népe tekintettel arra, hogy 70.80.%.ban állami gazdaságban dolgozik, s igy egyhangulag kéri azt, hogy minden üzemben, valamint állami gazdaságokban a normát szüntessék meg, és helyette legyen bevezetve vagy az órabér, vagy a havi fix fizetés, mert a norma csak a termelés rovására megyen és a munkásnak pedig csak kára van belőle.

33/. Józsa Község dolgozó népe kéri, hogy a megalakult uj kormányban, csak magyar nemzetiség legyen, ne legyen ugy, mint az elmultban volt, hogy vezető poziciót töltöttek be, de állampolgárságok magyar nem volt, és kéri egyben, azt is, hogy miért az országot ilyen csődbe jutatta Rákosi és Gerő, valamin társai őket sulyos felelőségre kell vonni, Rákosit pedig a jelenleg elment helyről attól az államtól haza kell kérni és itt a Magyar dolgozók előtt számoljon be, hogy miért vitte az országot romba.

34/. Józsa község dolgozó népe kéri azt, hogy a Gépálomás a jövőben ne olyan nagy szemveszteségel végeze a cséplést mint ezidáig is végeszte., mert a dolgozó parasztságnak ebből igen sulyos kára volt.
A dolgozó nép nevében aláirta az alant megnevezett foradalmi bizotság.

Józsa 1956. október 27én.”