Józsa története

A középkori Magyarország területén (a keleti részeken) több Zelemér nevű falu állt. A legismertebb a Hajdúböszörménytől délre elterülő Zelemér település. Az egykori falura ma már csak az ódon Csonka torony emlékeztet.
A vásárosnaményi járásban, a Tisza-parti Gyüre (ma Varsány-gyüre) község szomszédságában, a településtől délnyugatra is volt egy Zelemér nevű falu, 1332-ben azonban már mint puszta telek helyet említették egy oklevélben: Petri (a mai Lövőpetri) határjárása során szólnak róla, mint a település délkeleti szomszédjáról. Figyelemre méltó, hogy a Tisza parti Zelemértől nem messze fekvő Jéke falu 1291-ben egy Zadur nevű ember birtoka volt, akinek az apját Zelemémek hívták. Az Árpád-kor végén tehát a Zelemér név - akárcsak a Péter, István, János stb. nevek - személynév volt.
Hasonlóképpen egykori birtokosáról, egy Zelemér nevű emberről kapta a nevét a Csongrád megyei - ma már nem létező -Zelemér község, valamint a Békés megyei - napjainkra már rég elfelejtett - Zeleméres nevű falu, Ez utóbbinak a neve többször Zylemeres, Zylemires változatban fordul elő, ami azt sejteti, hogy az első szótagban eredetileg “ü” vagy “f hang volt, a falu nevét tehát Szüleméremek vagy Szilemiresnek ejthették. Ez az el nevezés valószínűleg nem azonos eredetű a Zelemér névvel: talán a magyar “szül” ige származéka.

A Tócó forrásvidékén elterülő Zelemér elnevezésének személy név! eredetét a legtöbb kutató -névtanos és történész egyaránt -elfogadja. A név magyarázatára eddig három javaslat született, ám valójában egyik sem vitathatatlan, egyik sem igazán meggyőző.
Idős Varga Antal, Balmazújváros történetének ismert kutatója Zelemér nevét egy “Zille (röviden Zil)” nevű “emir” nevéből eredezteti: “Zilemir falva”. Magyarázatát a következőképpen indokolja. Az Árpád-korban Zelemértől nyugat délnyugatra egy templomos falu, “Szilegyháza” terült el. “A helynév azt sejteti velünk, hogy a falu első tulajdonosának, Zille-nek itt egyháza is volt” - írja Varga Antal. Az oklevelekben azonban sem “Zille”, sem “Zil”, sem “Zil emir” nevével nem találkozunk, mivel ilyen nevű egyén környékünkön feltehetően nem is élt soha. Gyanakvásra ad okot az is, hogy az elpusztult település középkori neve nem Szilegyháza, hanem Szilegyház: a birtokosra utaló -a toldalék egyszer sem fordul elő az oklevelekben 1355: Zyli, 1413: Zyleghaz, 1423: Siledihaz, 1485: Syleghaz, 1493: Zyleghaz. Az “y” betű egy ma már nem élő, hátul képett T hangot jelöl, miatta ejtjük ma a “szilas” szót szilasnak és nem “sziles”-nek.) Az eredeti elnevezés Zily (olvasd “szili”) volt, amely a magyar szil szilfa szóból ered. A Szilegyház névnek a Zelemér helynévhez nem volt semmi köze, az utóbbi földrajzi név soha nem fordul elő “Szilemér” alakban.
A Zelemér helynévnek több szláv eredeztetése is született. A legismertebb a horvát Zvonimir (Zvbnimir, 1070: Suinimir) névből való származtatása. (”1075-ben Zelemér Demeter horvát királyt” VII Gergely pápai zászlóval és fogadalommal a saját hűbéresévé tette.) A Zvonimir jelentése “glasovit”, azaz ‘híres, hírneves’. Más magyarázatok szerint a szó a szláv *Zélomér név átvétele (zelo ‘nagy, hatalmas’, mér-b ‘világ’).

Véleményünk szerint elfogadhatóbbnak látszik a Zelemér, Zelemír személynevet a szláv Zelimir átvételének tekinteni. A Zelimir a német Wilfried, az an gol Wilfrid/Wilfred és az olasz Vilfredo szláv tükörfordítása. A Wilfried szó elemei (wil ‘akar, óhajt’, fried ‘békét, barátságot) több személynévben előfordulnak: Wilhelm, Wilpert, illetve Gottfried, Siegfried stb. Hasonló jelenség figyelhető meg a szláv nyelvekben is: Zelimir, Zelislav; Ljubimir, Vladíslav. A csehben a Zel’mir szónak van nőnemű változata is: Zel’mira. Ezt a női nevet a szlovákok is használják.
Érdekes, hogy a Zelisíav szónak a szlovákban keletkezett egy Zelis változata is, amely személynévként átkerült a magyarba. Ezt a személynevet a Lévától dél-délkeletre fekvő magyar Zseliz község neve őrizte meg. A Kazincbarcikától keletre fekvő Ziliz település neve szintén a Zelisíav > Zelis szóból származik. A Zeliz ~ Ziliz szavakban megfigyelhető z > z mássalhangzó változás következhetett be a Zelemér személy névben is: Zelimir > *Zelimir > Zelemér. Hasonló hangváltozás történt a görögországi Aggútes folyó melletti Zeljachovo szláv település görög nevében is: 1309: Zelihova, 1326: Zelihove, 1345: Zeliahova. A bolgár *Zekovista névből a görögben szintén Zikovista lett.
Kiss Lajos professzor szerint a Zelemér szó javasolt szláv eredeztetése (Suennimir, Zvonimir > Zelemér) elfogadhatatlan.
Gombocz Zoltánhoz és Horger Antalhoz hasonlóan ő is a magyar “szül” igéből vezeti le a Zelemér nevet: “Az alapjául szolgáló szn. előzménye a m. R. szülemér ivadék, sarj, származék fn.”
A javasolt magyar származtatás azonban nem meggyőző sem a szóalak, sem a szójelentés szempontjából Semmi bizonyítékunk nincs arra vonatkozóan, hogy a Zelemér személy-, illet falunevet szülemér”-nek ejtették volna, ha egyáltalán volt a magyarban “Szülemér” név!

Véleményünk szerint a települést első tulajdonosáról, egy Zelemír ~ Zelemér nevű úrról nevezték el a magyar névadási szokásoknak megfelelően még az Árpád-kor elején, a név azonban - sok Árpád-kori nevünkhöz hasonlóan -szláv eredetű: a ZeVmir ~ Zelimir személynév magyar változata.