Kulturális tevékenység az emeletes iskolában

Az iskola tantestülete az új iskola átadását követő években-évtizedekben is nagy gondot fordított a kulturális tevékenységre. Balogh Györgyné, Domokos Karola, Farkas Rozália, Nagy Miklósné. Nagy Miklós - akkori pedagógusok - megtisztelő feladatnak tekintették a közösség szolgálatát. Fáradtságot nem ismerve azt akarták elérni, hogy a közösségen kívül maradt gyermekek vágyjanak a csapatba.
Munkájuk eredményeként igen szép eredmények születtek. 1961-ben Tóth Katalin 8. osztályos tanuló országos első díjat hozott szavalásból, a kővetkező évben az énektrió -tagjai: Dalmi Margit Kovács Mária, Pataki Piroska - jutott el Csillebércre. A triót Nagy Miklósné juttatta az országos sikerhez. Tanulmányi versenyeken is szépen szerepeltek a tanulók: Sánta Kálmán biológiából megyei, Tordai Zsófia kémiából országos, Szolnoki Tibor történelemből, földrajzból és matematikából jutott megyei versenyre.
A munkából is kivették részüket a gyerekek. 1962-ben “Erdős Magyarországért” jelszó alatt hetvenezer facsemetét ültettek el a Monostori-erdőben. Élen jártak a munkában: Ács Katalin, Eszenyi Ilona, Simon István, Szabados László, Sánta Gyula, Bácsi Piroska, Marosi Anna, Perge Irén, Hajdú András. Idős, egyedül élő embereken is segítettek. “Nemes tetteket” hajtottak végre. Fát fuvaroztak haza az erdőből, felvágták, behordták. Télen a szén berakását, a hó eltakarítását vállalták. Példát mutattak ebben a munkában: Csicsek Lajos, Rácz János, Kocsis Béla, Kállai Sándor.
Hagyomány volt az egész településen a gyermeknap avatással és kirándulással egybekötött megünneplése. Szendrei Béla igazgató vezetésével az iskola apraja-nagyja kivonult a Szentgyörgyi-erdőbe, ahol az erdészház melletti tisztáson volt az avatás. Az avatási ünnepség után akadályverseny volt. A versenypálya elkészítését az erdőgazdaságban dolgozó apukák végezték. A nap sikeréhez nagymértékben hozzájárult Varga Bálint erdész és felesége.
Az őszi makk- és gledicsiatermés begyűjtésével őzeket etettek. Zsebpénzükből sót vettek a sózóba, fácánetetőket készítettek, kukorica, napraforgó és búza kihelyezésével védték az erdei állatok életét. A szorgalmas, dolgos gyerekek munkáját Simon József és Simon Imre, valamint Szolnoki Tibor irányította.
A téli fenyő toboz-gyűjtésben olyan tanulók jártak élen, akik a tanulásban nem mind jeleskedtek: Harangi János, Hadadi Béla, Lente István.
Az erdész szakkört - tagjai végezték a madárvilág védelmével kapcsolatos nemes munkákat - Balogh György erdész és fia vezették társadalmi munkában.
A sokéves, eredményes munkáért az iskola József Attila Úttörőcsapata 1965-ben elnyerte a KISZ Központi Bizottság Vörösselyem zászlaját.
A kitüntetés további jó munkára ösztönzött. Rendszeresen részt vettek a tanulók pedagógusaik irányításával járási, megyei versenyeken, vetélkedőkön, kulturális szemléken.
1972-73: A járási népdal vetélkedőn az 5. osztály csapata aranyoklevelet, a táncszakkör ezüst érmet kapott. A bábosok II. helyezést értek el. Gyökös Lajos földrajzból megyei döntőbe került.
1973-74: Az iskola kamarakórusa IV.helyezést ért el a járási bemutatón. A kórust most is Balogh László készítette fel. Sinai Anna 8. osztályos tanuló járási versenyen ül., a megyei versenyen V. helyezést ért el szavalatával. A vegyész versenyen Czirják Ferenc I., Dalmi Anikó pedig VII helyezést kapott.
1975-76: Szabó Gyöngyi szavalatával, Gyökös Zsolt pedig kémia tudásával ért el járási III. helyezést.
1976-77: Tóth Emese a járási szavalóversenyen I. helyezést ért el. Az Éneklő rajok versenyén arany oklevelet szerzett iskolánk csapata Balogh László vezetésével. 1979-80: Az ifjú egészségőrök értek el I. helyezést a járási versenyen, a citera szakkör pedig ezüst minősítést kapott.
1982-83: Dalmi Rita a járási kisdobos prózamondó versenyen ért el I. helyezést.
1983-84: Hegedűs Márta, Horváth Nóra és Tóth Tünde a Körösi Csorna Sándor emlékére rendezett vetélkedőn értek el III. helyezést. Felkészítő tanáruk: Kunkli Róza. Jutalmuk 3 napos erdélyi kirándulás volt.

Az idősebb korosztállyal kapcsolatos kulturális élmény 1982-ből:
Gárdonyban voltam 1982 januárjában továbbképzésen. Feltűnt hogy a számomra ismeretlen előadó - Juhász Róbert - lakóhelyemtől több száz kilométerre oly kedvesen beszél a józsai emberekről, a zeleméri kirándulásról és öreg, egykori tanítónőjéről, aki oda elvitte. Gondolkodni kezdtem: az előadó az a Juhász Róbert, aki az 1930-as években Józsán nevelkedett együtt a többi paraszt gyerekkel? Akiről olyan sokat hallottam édesanyámtól? Ő lenne Juhász igazgató nevelt gyermeke? Szünetben odamentem hozzá: meghívtam az iskolánkba. Megkértem, tartsa Ő az anyák napi megemlékezést Szívesen elvállalta.
Közben összeírtuk a régi iskolatársak nevét, meghívtuk személyesen őket is.
Elérkezett az ünnepség napja. Vártuk a messzire elkerült, egykori iskolatársat Meg is érkezett Juhász Róbert Már útközben sok “régi, öreg cimbora akadt”: Lovász Pista, Halasi Jóska és Misi, a Jónás lányok.
Iskolánk folyosója megtelt a vendégekkel Juhász Róbert előadását szinte szájtátva hallgatták a jelenlévők. Az egyik anyuka azt mondta: jó volt hallgatni az előadást, csak az a baj, hogy kevés ideig tartott
Az iskolai ünnepség után átmentünk az Ifjúsági Házba. A vendégeket megkínáltuk töltött karajjal, francia salátával, süteménnyel és kólával. Előkerültek a régi emlékek a Józsán együtt töltött néhány évről Szinte családias hangulat alakult ki és nagyon sajnáltuk, hogy elröpült az idő és véget kellett vetni ennek a kellemes délutánnak.