Józsa története

Református elemi népiskola Felsőjózsán

Az iskola működésével, fenntartásával kapcsolatban a bizonytalanság évei elmúlnak 1860-ban, amikor Felsőjózsán “református elemi iskola szerveztetett a református egyház és a hívek áldozatkészségéből. Megnyílt 1860. szeptember 1-én a saját helyiségében, 90 növendékkel egy tanteremben és egy tanítóval. 1878-ban 100 növendéke volt.”

Az iskola szervezése idején - 1860-ban - az egyháznak meg nem volt lelkésze. A keresztelések és az esketések Debrecenben történtek. A gondnoki tisztséget Lentsés Péter viselte. Az iskola első tanítója Tar András. Az első iskolaszék tagjai voltak: Balog György, Németi Laszló, Balogh József, Vass János, Pást György, Béres András, Czecze István, Kovács István, Szabó István és Zohányi Lajos.

Ebből az időből származik az első gondnoki számadás Lentsés Péter, első kurátor összeállításában az 1862/63-as évről, 1863. november 5-én keltezve, amelyben az iskolára vonatkozó tétel: Tar András tanító 1862/63. évi fizetése (examen): 54 frt 33 kr. mint kiadás. Bevételi tételként szerepel: Presbiter Balogh György és akkori tanító, Tar András urak közös költségen vásárolt, az Úr asztalához való szőnyeget ajándékoztak.

Egy, a Békesség az Olvasónak,című irat méltatja

a debreceni Fényes anyaegyház leányegyházának, a felsőjózsai részen 16 évvel ezelőtt az kertségnek hivatalos kertbírája, Lentsés Péter érdemeit, akinek buzgósága a megalakítás előmozdításában nagy volt.

Ugyanakkor Tar András, jelenlegi tanító érdemeit is elismeri,

kiket az Úr áldjon meg fáradhatatlan szorgalmukért.

Felsőjózsán Tar András öt és fél évig

pályáját híven és kitűnő szorgalommal folytatta, érezve beteges állapotjára nézve gyengüllését, további hivatal folytatásáról ünnepélyesen lemondott.

Helyére Bihari Gábor lelkésztanító kerül.

1870. február 17-ről származik az első pontos kimutatás a tankötelesekről.

• Felsójózsán tanköteles: 37 fiú + 37 leány = 74.
• Ismétlőiskola– köteles: 30 fiú + 35 leány = 65.
• Iskolába nem jár: 25 fiú + 23 leány = 48.

1870. november 7-én Surányi Gyula református segédlelkész a következőket jelenti a felsőjózsai iskoláról: “Megdöbbentő érdektelenség, elszomorító látvány, közönyösség a szülők részéről.” A tanító szerint 8 eves gyermekét már napszámba küldi a szülő.

Bihari Gábor 1864 óta van itt. 1871. március 7-én

minden kérlelés, fizetésemelés kilátásba helyezése ellenére fél éve már panasszal telve volt, s nem nagyon törődött a tanítással.

1872. február 9-én a felsőjózsai presbitérium lelkésztanítói fizetési “kártát” csinál:

• 1. Évi fizetés 1450 frt, szabad lakás, tűzifa, keresztelési, temetési stóla (díj) kb. 70 frt.
• 2. Egy nős tanítónak fizetésül 350 frt., lakás, szabad tűzifa temetési stólából kb. 40 frt.
• 3. Egy olyan tanítónak, akit az egyház látna el koszttal, lakás, fa és a temetési stóla is 150 frt.

1878-ban a felsőjózsai elöljáróságot a felsőbb hatóság megrója a gyakori tanító-elbocsátás miatt, amire az elöljáróság Tóth Lajossal kapcsolatban megjegyzi es jelenti, hogy őt ideiglenesen mindig egy-egy évre választották, s három hónappal év eleje előtt tudatják szándékukat. Ennek ellenére négy éve van itt, de nem maradhat tovább a gyermekekkel való durva bánásmódja miatt:

Teheneit a gyermekekkel a hátukon hordandó fűvel eteti, a gyermekeket teremtézi, tetves czímmel illeti. A gyermekek kék foltokat hordoznak a hátukon ütései következtében. De a legszomorúbb tény: Sóti Mihály 11 éves iskolás a múlt év december 20-an a nagy mély kőburkolatú kútba esett, nyaka, feje tört, és azonnal meghalt szülei nagy bánatára. intézkedés van, hogy a kútból vizet csak az egyházi szolga húzhat. A Tóth Lajos iránti hidegség - a március 26-i jelentés szerint - mar fel nem melegíthető, a viszálkodások leendő orvoslása szükséges.

A dolog érdekessége, hogy Tóth Lajos 1880-1887 között alsójózsai tanitó, 1888. január 5-én történt halála mély részvétet kelt a gyülekezetben, s kegyelettel és hálás emlékezettel kísérik utolsó útjára.
Az 1884. évből való részletesebb egyházi zárószámadás szerint

A lelkészlak udvarán, szemben a lelkészlakkal sárból épült iskola, nádfedélzettel, elültsége miatt feljebb emelést vár.

Az 1885 februári presbiteri előterjesztés szerint többek között a felsójózsai tanító lak udvara és a lelkészlakhoz csatolt udvar felkerítése szerepel 122 frt. költséggel Nagy Bálint és Nagy Mihály mesterek által.
Mivel a tanítói lakások nagyon fontosak voltak az iskolák zavartalan működése szempontjából, ezért nem meglepő, hogy az előterjesztéshez csatolt költségvetésben az alsójózsai és a felsőjózsai egy-egy kétszobás tanítói lakásra Összesen 1270 frt. költséget terveznek az előterjesztők. A munkabéri szerződés szerint:

A felsőjózsai tanítói laknál szobaszintet az utcaszinttel egyenlővé, a küszöb és a mennyezet közti magasságot 1 ölre emelik. Falakat 4 hüvelyk sárral. Egy új ajtó, 3 új ablak. Ablakok arányos elhelyezése. Tetőzet erős és szilárd állapotban, új tűzfal, egy kis kamra készítése a folyosóból.

A református elemi népiskola tanítói 1860-1924 között:

• Tar András 1860-1865
• Bihari Gábor 1865-1871
• Németi Gábor 1871-1874
• Tóth Lajos 1874-1880
• Böőr János 1880-1881
• Kágyi József 1881-1885
• Őry Sándor 1885-1915
• Papp Ida 1903-1904

(Innen már két tanítója van az egyháznak és az iskolának: egy férfi és egy nő)

• Molnár Zsuzsanna 1904-1907
• Kiss Erzsébet 1908-1911
• Szemere Lenke 1911-1912
• Karla Ödön 1915-1920
• Sárközi Mária 1918-1924
• Adorjáni János 1920-1924
• Tokay István 1924-től és Karláné Nagy Julianna 1925-től
• 1927-től Böjthe Klára

A római katolikus elemi népiskola megnyitásával kapcsolatban a következőket tudhatjuk meg:

A múltra vonatkozó írásbeli feljegyzések nincsenek. Szervezte római katolikus jelleggel az egri érsekség 1871-ben. Megnyílt ugyanabban az évben 35 növendékkel, egy tanteremmel és egy tanítóval, a fenntartó 2004 négyzetöl nagyságú telken lévő saját helyiségében. Az iskola időközben 1926-ban - a jelenlegi királyi tanfelügyelőjének a kezdeményezésére egy tanítói állással fejlesztetett és ugyanakkor építtetett - nagymérvű államsegéllyel - az új iskola is.

Ez utóbbi épület, amelyről Szoboszlay említést tesz, ún. Klébelsberg-féle iskolaépület, mindmáig áll és magán hordja a kiváló kultuszminiszter idejében és kezdeményezésére építtetett iskolák jellegzetes építészeti stílusjegyeit.
A római katolikus elemi népiskola első iskolaszéki elnöke Törőcsik János római katolikus lelkész. Az első iskolaszék tagjai voltak:

• Helle József
• Sztakó Mihály
• Pálinkás János
• Kardos József és Gavallér János

A katolikus iskola iskolaszéki elnökei voltak 1929-ig:

• Törőcsik János
• Pálffy János
• Mildner Béla
• Sembery Miklós
• Major Zoltán és Balassa János

Az iskolaszék tagjai 1928-ban:

• Andrássy Mihály
• Biró József
• Buri János
• Himmer József
• Lakatos József
• Léka Mihály
• Soltész Mihály
• Tóth Mihály és Kálmánchelyi József

Az iskola első tanítója Kocsis Károly volt.

Az iskola tanítói voltak:

• Kocsis Károly
• Rákóczi Antal
• Pazos József
• Bencskó Gyula
• Bachmanszky István
• Várhalmi Béla
• Csőke Károly
• Klacskó Jenő
• Kruppa György
• Glád István és Juhász József

Az iskolának 82 kötetből álló ifjúsági könyvtára van. A tantestület évente kétszer szülői értekezletet szokott tartani.

Az iskola szegény tanulóit tankönyvekkel és ruhával közakadokozásból és büntetéspénzekből segélyezik.