Józsa története

1938-ig nem volt Alsójózsán római katolikus iskola. A római katolikus gyerekeknek 4-5 km távolságra kellett járniuk iskolába, ha egyáltalán jártak. 1937-ben került Józsára Sólymos nevű tanító, aki tarthatatlannak tartotta ezt az állapotot és lépéseket tett Lindenberger Ernő prépostnál egy római katolikus iskola építésének ügyében. A prépost hozzájárult és a római katolikus egyház költségén megépítették Alsójózsán az egy tantermes és nevelői lakásos iskolát. 1938. szept. 1-én egy nevelővel és 45 gyermekkel, I-VI osztályig megindult a római katolikus gyermekek tanítása.
Hiába volt iskola, a gyermekek télen nem tudtak résztvenni a tanításon. Nem volt cipőjük, ruhájuk. Sólymos igazgató a prépost hozzájárulásával, az egyház pénzén csináltatott 90 db gyermek télikabátot és 20 pár cipőt. A kabátokat, cipőket ősszel kiadták a gyermekeknek, tavasszal visszakérték.

A II. világháború idején az iskolákban katonák állomásoztak. Hónapokig nem volt tanítás. A rend helyreállítása után megindult újból a munka. Sokat segítettek a gyermekek tanításában Arany László, Sári Mihály és Nagy Tibor gimnazisták, akik vállalták, hogy tudásukhoz mérten végzik ezt a munkát addig, amíg állandó tanítók nem lesznek újból.

Az iskolában a nyomorúságos körülmények s a nagy szegénység ellenére igen komoly s eredményes munka folyt. 1925-ben dr. Vasady Lajos főtanfelügyelő a megyében énekes tornaversenyeket indított be. Mind az alsó-, mind a felsőjózsai iskola részt vett minden versenyen. Alsójózsa kétszer nyerte meg a kék selyem vándorzászlót és minden évben első vagy második díjjal tértek haza.

Híres volt Alsójózsa mezítlábas tornászcsapata.
A tornaversenyek idején Pataki Lajos és Arany Imre voltak a kurátorok. Ők is mentek a versenyekre Hadházra, Téglásra, Hajdúsámsonba. Zászlókkal és virágokkal feldíszített 2-3 lovas szekerek vitték a tanítókat, gyerekeket, szülőket a versenyekre. Külön szekér vitte a főzőasszonyokat, főzőedényeket és az élelmet. A főszakács Pataki néni volt. Ő lakodalmakban is híres főzőasszony volt. Az előadások jövedelméből és a szülök önkéntes adományából gyűlt össze a tej, a kalács, zsír, krumpli, a hús ára. A felnőtteknek volt bor is, sör is. Megvendégelték a zsűri tagjait is.

Szép barackvirág színű fehér pettyes ruhájuk volt a lányoknak, fekete klottnadrág és fehér atlétatrikó a fiúknak. Hogy miért voltak mezítláb? Mert 10-12 szülőnek nem volt pénze megvenni a fehér zoknit és a tornacipőt! így aztán minden fiú mezítláb tornázott.
Olyan szép, kimagaslóan fegyelmezett volt a gyakorlatuk, hogy a kis mezítlábas csapat megnyerte a kék selyem zászlót, az első díjat!
Nagy öröm volt a siker az egész falu részére. A szülők kimentek a boldogan hazatérő gyerekek elé. Zenekarral! A győzelem hírére eleredt a könny a szemükben, úgy kísérték a szekereket az iskoláig zeneszó mellett.
1948-ban Debrecen és Hajdú megye összes DL osztályos tanulóját Sándor Imre igazgató kihívta számolás és mérés tantárgyakból munkaversenyre.
A kihívás a Néplapban jelent meg 1948 májusában.

íme az eredeti szöveg:

“Kihívás pedagógiai munkaversenyre
Sándor Imre református igazgató-tanító (Alsójózsa) munkaversenyre hívja ki Hajdú vármegye összes városi, falusi és tanyasi iskoláinak iskolai jellegre és felekezetre való tekintet nélkül azon második - lehetőleg vegyes - osztálya tanulóit, akiket a folyó iskolai évben ugyanazon tanító tanított a számolás és mérés anyagából elért eredmény össze-hasonlítására, illetve elbírálására. Növendékeinek száma 43, ebből fiú 25, leány 18. A jelentkezések június 7-ig, a hajdúmegyei tanfelügyelőségre küldendők.”

(Kézzel írt szöveg)

A zsűri igazolása szerint az alsójózsai H. osztályos gyerekek számtanból kiemelkedő eredményt értek el
367/1948

Igazolvány

Igazoljuk, hogy az Alsójózsai általános iskola 2. oszt számolás-mérésből versenyre hívta ki Hajdú v/w. és Debrecen összes iskoláit
Körzetünkben végbement a mérkőzés 1948. jún. 10-én. Részt vettek: a józsai 2. osztályosok Sándor Imre igazgató vezetésével. A debreceni Fazekas Mihály ált. iskola 2. oszt. Orbánná K Nagy Ilona vezetésével. A debreceni Mester u. 2. b. o. Tariska Margit tanítónővel.

A bizottság tagjai voltak Bakóczi Mihály, Szatmári Zoltán és Jenéi Anna tanítók. A bizottság megállapítása szerint rendkívüli, biztos és fejlett számolási készséget mutattak a józsai 2. osztályos gyerekek. Nagy élénkséggel dolgoztak a Mester utcai tanulók. Komoly munkáról tettek tanúságot a Fazekas M. ált. isk. növendékei is.

Debrecen, 1948. jún. 12.
Jenei Anna h. ig
Bakóczi Mihály, Szathmári Zoltán

Amikor Debrecenben a Népi Kollégium megalakult, Kiss Judit igazgató felhívást intézett az iskolák igazgatóihoz, hogy továbbtanulásra, kollégiumi felvételre javasoljanak szegény származású, tehetséges paraszt gyerekeket. Sándor Imre hét kislányt vitt be, mind a hét megállta a helyét a felvételi vizsgán. Közöttük volt Mészáros Esztike - aki tanárnő lett - és Sári Erzsike, aki Nyíregyházán kollégiumi igazgató.

1956-ban Debrecenben és Hajdúszoboszlón járási és megyei Ifjúsági Seregszemlén vettek részt. Gyökös Ferenc hegedült és Nagy Ilonka énekelt. Második díjat nyertek. A szerepeket Sándor Imre és felesége tanította be, de ők is mindig aktívan szerepeltek.