Józsa története

1989 nyarán nyílt lehetőség az idegennyelv tanításban a váltásra. Nem lett kötelező az orosz nyelv tanulása. Az 1989-90-es tanévben dr. Lévai Béla segített ki bennünket, az akkori két 4. osztályban ő kezdte el tanítani az angol nyelvet. (Az 1975-76-os és 1976-77-es tanévben már vezetett fakultatív angol nyelvtanfolyamot az iskolában 15, majd 30 gyermek számára.)
Orosz szakosaink ezzel egyidőben bekapcsolódtak a részükre szervezett átképzésekbe. Soltészné Bácsi Ágnes angol, Kissné Tácsik Mariann pedig német nyelvből iratkozott be az intenzív nyelvtanfolyamra.
Az 1990-9l-es tanévtől Soltészné Bácsi Ágnes folytatta az angol nyelv tanítását középfokú nyelvvizsgával 1995. szeptemberétől pedig diplomával.
Sajnos, Kissné Tácsik Mariann - akire a német nyelv tanítását alapoztuk - időközben elköltözött. A német nyelv tanítása egészen 1995. szeptember l-ig gondot okozott az iskolában.
Az 1993-94-es tanévben Kozmáné Czeglédi Ildikó is elkezdte a KLTE angol kiegészítő szakán a tanulást. Jelenleg utolsó éves.

Anyanyelvoktatás

1991. szeptemberétől mindkét első osztályunkban a nyelvi-irodalmi-kommunikációs programmal kezdtük el az anyanyelv oktatását.
A program lényege: el akarja érni, hogy minden kisgyerek az életkorának megfelelő szinten tudjon érintkezni felnőttekkel és gyerekekkel. Pontosan tudjon kérdezni és kérdésre válaszolni, eseményeket elmondani, vagy tárgyakat leírni. Értse meg az olvasott ismeretterjesztő szövegeket, irodalmi alkotásokat. Ismerje önmagát, tudjon bánni a hangjával és a mozdulataival.
A programban nincs külön olvasás, írás, nyelvtan és fogalmazás óra. Egy-egy anyanyelvi órán többféle nyelvi tevékenységet tanulnak a gyerekek.
A hagyományostól eltérő az irodalomtanítás is. Megismerik a gyerekek a mai magyar gyermekköltészetet, az írók és költők életét. Nemcsak verseket, meséket, balladákat, elbeszéléseket és ifjúsági regényeket olvasnak, hanem interjúkat, kritikákat, könyvismertetéseket is. A programban nagyon fontos az emberek közötti sikeres érintkezés megtanulása is.
A gyerekek az anyanyelvi órákon csoportokban dolgoznak. A tanítónő aszerint osztja be a csoportokba a gyerekeket, hogy melyik nyelvi tevékenységet milyen gyorsan képesek megtanulni, milyen nehézségi feladatokat tudnak megoldani. A pedagógus a lassabban haladókkal többet foglalkozik személyesen. Ez idő alatt a másik csoportok önállóan tanulnak tankönyveikből, vagy olvashatnak az osztálykönyvtár könyveiből. Az önálló tanulás sok esetben még fejlesztőbb, mint a tanítónő által személyesen irányított munka. A csoportba sorolás nem egész évre szól.
A program a szülőktől a következőt várja: vegyenek a gyerekeknek könyveket, folyóiratokat. Szoktassák gyermeküket önállóságra, a kulturált, normákhoz igazodó magatartásra. A jó jegyet ne pénzzel jutalmazzák. Inkább dicsérjék meg gyermeküket, örüljenek vele együtt. A kiemelkedő teljesítmény jutalma lehet könyv, kirándulás vagy egyéb értékes tevékenység is.
A programban nemcsak jutalmazunk, büntetünk is. Büntetjük azokat a gyerekeket, akik szándékosan hibáznak, szándékosan sértik meg a magatartási normákat, szándékosan nem végzik el feladatukat, sértik a munkafegyelmet.
A program szerinti tanítást Szolnokiné Tóth Katalin kezdte el 1991 szeptemberében, majd a következő években Nagy Lászlóné, Dobiné Varga Zsuzsa és Virágné Török Erzsébet folytatta az alsótagozatban. Felsőtagozatban Elek Éva viszi tovább a program szerinti anyanyelv tanítást.
A Tanítóképző Főiskola intenzív továbbképző tanfolyamot szervezett a NYIK program szerint tanítóknak. A felsorolt kollégák valamennyien elvégezték a felkészítő tanfolyamot “jól megfelelt” eredménnyel. A felsőtagozatos magyar szakos kollégák, illetve a napközis kollégák a tanév végi tanfolyamokon vettek részt.
A program szerint tanuló gyerekek igen szépen szerepeltek az elmúlt években a Magyar Kultúra Napja, a Költészet Napja alkalmából rendezett vers és mesemondó versenyeken és más kulturális rendezvényeken, irodalmi pályázatokon.

Zenetagozat

1991. szeptemberében indítottunk zenetagozatot iskolánkban. A szülőkkel megbeszélve egy osztályba gyűjtöttük azokat a gyerekeket, akiknek jó adottságuk van az énekléshez, a ritmushoz, kedvük, kitartásuk van együtténekléshez, a hangszeres zenetanuláshoz. A zenetagozatos osztályok indításához az engedélyt a Debreceni Önkormányzat Kulturális és Oktatási Irodájától megkaptuk.
Célunk az volt, hogy a zenei műveltség növelésével a gyerekek személyiségét gazdagítsuk, a zenei írást-olvasást magas szintre emeljük, hogy zeneszerető, szépen énekelni tudó embereket neveljünk.
Az 1991-92-es tanév óta a kulturális bemutatóink, ünnepségeink színvonalát a tagozatos osztályok 30-60 perces igényes műsorukkal jelentősen növelik.
Ezekben az osztályokban az ének-zenét kezdettől Csirmaz György tanítja*
Az ének-zenét magas óraszámban tanuló gyerekek a többi tantárgy tanulásában is jó eredményt érnek el. Kitartásuk, önfegyelmük, munkabírásuk, együttműködési készségük nagyobb az átlagosnál.
Sajnos, az 1994-95-ös tanévtől a szülők nem igénylik az ének-zene tagozatos osztály indítását.

Kulturális bemutatók

1987 óta próbálkozunk azzal, hogy szakkörök, fakultációk, tanfolyamok szervezésével minél nagyobb lehetőséget biztosítsunk tanulóink számára tehetségük kibontakoztatására. Szabadidejük hasznos, értelmes eltöltésére buzdítjuk őket. A tanóraitól eltérő módon segítjük a gyerekeket újabb ismeretek szerzésére, a tanultak mélyítésére, alkalmazására.
1987 óta a szülőknek kulturális bemutató keretében számot is adunk e tevékenységünkről.

Íme az 1993-as bemutató műsora (például)
A zenetagozatos osztályok és az énekkar műsora. A műsort betanította Csirmaz György tanár úr.
Soltész Gergő 2. z osztályos és Bancsi Etelka 4. a osztályos tanulók mesét mondanak.
Horváth Katalin 7. a osztályos tanuló Karinthy Frigyes Előszó című versét mondja
el.
Elek Mariann 6. b osztályos tanuló majorette bemutatója.
A 7-8. osztályos lányok karikagyakorlata. Betanította: Szőllősi Judit tanárnő.
Az irodalmi fakultáció tagjai Lázár Ervin: Dömdö-Dömdö-Dömdödöm című művét mutatják be. A műsort Nagy Gyöngyi tanárnő tanította be.
Frank Noémi, Nagy Norbert, Szilágyi Albert és Zágonyi Ildikó gitárműsora
következik. A felkészülést Bazsa Attila tanár úr vezette.
Az 5. osztályos tanulók dalos paródiát adnak elő. A műsor Balogh László tanár úr vezetésével készült.
Népitánccal zárul a műsor. Szabadi Mihály koreográfiája alapján a Szőlőtaposó című táncot adják elő a népitánc szakkör tagjai. A táncot Koroknai Szilvia néptáncoktató tanította be.

Új sportmozgalom

A Challenge Day - Kihívás Napja - nevű sportmozgalom 1992-ben ért el Magyarországra.
A mozgalom lényege: egy településen minél több ember töltsön el 15 percet sporttal, illetve különböző sportágban mérje össze erejét.
1992-től Magyarország több települése - Alsójózsa is - bekapcsolódott a Kihívás napja rendezvényeibe. Ezeken a napokon iskolánk reggel 7-től este 7-ig gazdag sportprogramot kínált gyerekek, szülők, felnőttek részére. A reggeli órákban zenés gimnasztikát végeztünk a gyerekekkel, majd mezei futás következett. Ez idő alatt az alsótagozatos gyerekek játékos sor- és váltóversenyen vettek részt. A délelőtti program kispályás labdarugómérkőzésekkel, röplabda és zsinórlabda bajnokságokkal folytatódott. Délután a 7-8. osztályos gyerekek kosárlabdáztak, az 5-6. osztályosok saroklabdát játszottak. A szervezett program mellett egész nap tollaslabdáztak, asztaliteniszeztek, ugrálóköteleztek, hulahoppoztak gyermekeink.
A sportnap kerékpárturával fejeződik be minden alkalommal: a zeleméri Csonkatoronyhoz karikázunk ki.
A különböző sporttevékenységbe 1900-2000 fő kapcsolódik be s ez iskolánk létszámát tekintve azt jelenti, hogy minden tanuló átlagosan 6 sportágban szerepel.
Az eredményhirdetés néhány nappal az esemény után történik a Polgármesteri Hivatal Sportcsoportjának tanácstermében.
A sikeresen részt vevő iskolák - így mi is - tárgy s némi pénzjutalmat kaptunk sporteszközök vásárlására.
A Kihívás Napja fő szervezői: Szőllősi Judit és Elek Sándor testnevelő tanárok.

Honismereti munka

Az iskolánkban működő Várday István Honismereti Szakkör 20 éves. Vezetője: dr. Lévai Béla.
A szakkör tagjai részt vettek a Klastrom-parti Árpád-kori templomrom feltárásában, nyaranta helytörténeti tábort szerveztek a Krajcáros kapu melletti erdőben, sokszor voltak kirándulni.
Sok húsvéti locsolóverset, józsai babonát és helyi történetet összegyűjtöttek, megörökítették a régi szokásokat.
Hogyan éltek a régi józsaiak? Kik laktak itt a magyarok honfoglalása előtt? Milyen iratok, képek, tárgyak tanúskodnak az elmúlt századokról? Milyen hagyományok maradtak fenn napjainkig?
Ezekre a kérdésekre keresik a választ a szakkör tagjai.
A foglalkozásokat érdekessé teszi a régi albumok, térképek, régészeti tárgyak megtekintése.
Az elmúlt két évben is helytörténeti táborral (Kácsárd illetve Csertő) fejezték be az évi helytörténeti munkát.