Józsa története

Dr. Szentgyörgyi József orvos józsai komája

Korsós Zsuzsanna, szüleinek ötödik gyermeke igen korán, 15 éves korában “Orvos Doktor Szent Györgyi Józsefek” házához kerül cselédlányként. Az orvos házaspár igen hamar megszerette a szorgalmas és hűséges, becsületes leánykát. Ő is szerette gazdáit. A Hatvan utcai lakás meghitt együttlétét mindkét részről meglevő keresztyén szeretet tüze táplálta. Orvos Doktor Szentgyörgyi József nemcsak a betegek orvosa volt. S nemcsak testi orvosa volt Debrecen városának 1799. év óta, hanem betegeinek lelki gondozója is. A szegény betegeket ingyen gyógyította, s számukra sokszor küldött “gyenge ételeket. Diákoktól, tanítóktól és lelkipásztoroktól “egy krajcár díjat sem fogadott el”. Asztalán ott volt a Biblia, a latin, német, francia, s magyar nyelvű. Naponként olvasta a családban, mint a család papja. Zsuzsanna is részt vett a közös étkezésben és utána a lelki táplálékot is vehette magához.
De volt még egy különös foglalkozása a doktor úrnak. írt. Lelki énekeket. Már az 1806-ik évben kiadott énekeskönyvben is megjelent két éneke. Egy óesztendei és egy a Teremtő Istent dicsérő ének. Zsuzsanna, később, amikor már otthon érezte magát az orvos családban, szinte gyermekként, bátortalanul, félénken meg is jegyezte a doktor úr előtt: “Miért dolgozik oly sokat a nagyságos doktor Úr?” Bizony a betűhöz kevésbé szokott leányka nem gondolta, hogy a betű, az írás, a szellemi termék éppen olyan érték, mint bármi más.
Az orvosi ház udvarát, a kertet Ónodi György, egy szerény, jólelkű fiatalember tartotta rendben. Ügyes kertész volt. S a doktor úr felesége szerette a virágot és a város vezetőinek asszonyai között számon tartották, mint ügyes háziasszonyt, s virágot, kertet szerető embert. Versenyeztek is egymással, kinek szebb az udvara, kertje. Ónodi György mindent megtett, hogy gazdái számára örömet szerezzen. De fiatal szeme hamar megakadt a csendes, szép Zsuzsanna alakján. Szép lassan kölcsönös vonzódás támadt kettőjük között. Titkolni nem lehetett, s nem is akarták, Legkevésbé gazdáik előtt. A doktor úr és felesége örömmel állapította meg a tényt és egymás között már együttes jövőjükről is szót ejtettek. A Biblia, az orvosi, teológiai szakkönyvek embere a valóság talaján járt, s egyengette közös útjukat. Életcél az önálló élet. S bármennyire is szerették volna őket visszatartani, véteknek gondolták, s önző érdeknek. Ezért amikor a közös vágy megpecsételésére sor került, elengedték őket. Budai Ézsaiás püspök úr végezte az esketési szolgálatot. A Nagytemplom úrasztala előtt a boldogító igent kimondta két szív.
A fiatal házasok Jósakertbe kerülnek. Megtakarított pénzük a szülői segítség és nem utolsó sorban a doktor úrék segítsége két nyilas szőlőföld tulajdonosává tette őket. Egy szerény szoba-pitaros ház építésében is érezték a segítséget. Az életben való közös úton a meginduláshoz szép ajándékok által is sokan segítették őket. De alighogy eljöttek Debrecenből, az orvosné gyengélkedni kezdett, betegeskedése egyre súlyosabb, betegsége hamar elszólította férje és egyetlen fiuk mellől. A doktor úr ezentúl a fárasztó napi munka után még buzgóbban hajolt íróasztala fölé. Szakkönyvek, a szentírás, ének, s imádságírás töltötte be a fáradságos napok estéit. Most már nem volt, aki “fékezze” a munkában. Zsuzsanna és György gyakori vendégek voltak továbbra is a háznál. A kert gondozása megmaradt számukra, de bent már más valaki állott Zsuzsa helyére. Orvos Doktor Szentgyörgyi József megírja egyik esti énekünket: “A nap immár elenyészett… Míg hát fejem lehajtanám A szükséges álomra… Kegyelmednek köszönhetem…” /504. é./ Igen. “A nap elenyészik”. De megmarad mindvégig Isten kegyelme. S megírja egyik reggeli énekünket is: “Megújult testtel és erővel… Dolgaimnak követésére Adj testemnek egészséget… Lelkemnek elevenséget.. ” /499.é./. Mikor enyészik el a nap? S meddig újul meg a test?
Közben György és Zsuzsanna örömmel áll meg első gyermekük, Juliánna bölcsője mellett. Nem kérdés, hogy ki legyen a keresztapa? Orvos Doktor Szentgyörgyi József igazi keresztyén jelleme, a velük való bensőséges kapcsolat alapján keresztapa lesz. A keresztanya a rokonságból való volt. A keresztelést Budai Ézsaiás püspök úr végezte és ő is örült, hogy a házassági frigyüket Isten megáldotta. Vissza is idézte esketési beszédét, melyben erre is kitért. György édesapja házánál volt a keresztelés és utána szerény ebéd. Kár, hogy a doktor úr felesége ezt nem érhette meg.
Majdnem nyolc év telt el ezután. Juliánna után még több gyermek is született Zsuzsánnáéknál. Juliánna fejlődését a keresztapa figyelemmel kisérte. Az énekeskönyvben megjelent két éneke mellett kéziratban a későbbi énekeskönyvünkben megjelenő másik két ének is: “Isten kezét mutatja, Az égnek boltozatja.” /253.é./, s Ismét egyik esztendeje, Istentől kimért ideje…” /280.é./ már a nyolc éves Juliska szívét is elérte. De elfogytak az esztendők is. 1831. december 31-én meghalt a doktor úr. 1832. újév első napjára a szegények részére készített csomagok továbbadását már másokra hagyta. S az új év második napján Budai Ézsaiás püspök úr a temetésen Máté 25:34-40 alapján szólt: “amennyiben megcselekedtétek eggyel emez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.”