Nagy-halom
Nagy-halom
A dombot először egy 1332-ben kelt oklevél említi Nagy-Magnum holm) néven. A Tisza felé vezető országút keleti oldalán álló domb neve abban a birtokperben fordul elő, amelyet Zeleméry János folytatott a Zelemérrel szomszédos Salamon falu két birtokosával, Jánossal és Jakabbal. Ez utóbbiak a Zeleméryek rovására és kárára - ki akarták igazítani” Salamon déli határát. A terjeszkedés oka az lehetett, Salamon falu temploma, amely az erdőszél közelében levő Kápolna-hegyen állhatott, túlságosan közel volt Zelemér központjához, szinte a falu határa mellett épült fel. Zeleméry János azonban hivatalosan megjáratta „szertartásos esküvel” megvédte birtoka régi határait. A határjárás a Nagy-halomnál kezdődött.