Józsa története

Józsa lakossága, mint már a község történetének tárgyalásánál megismertük, Debrecenből kiköltözött zsellér nép. A népesség a rendelkezésünkre álló feljegyzéstől: 1869-től 1900-ig, amint azt az alábbi táblázat mutatja, részint beköltözés, részint természetes úton elég gyorsan szaporodott.

Ezután egészen 1920-ig a lakosság száma alig gyarapodott. Ennek oka az volt, hogy a földhiány miatt igen nagy volt az elköltözés. Csak a háború után, a földbirtokreform kapcsán szűnt meg az elköltözés, sőt még a bevándorlás is szaporította a lakosságot 12 fővel. Ezek jobbára debreceni kisfizetésű nyugdíjasok voltak, akik az olcsóbb lakhatási viszonyok miatt költöztek ki. 1930-ban a lakosság száma 3884 volt. A férfiak száma (1915) valamivel alacsonyabb a nők számánál (1969).
Faji tekintetben tiszta magyarok.
Vallási tekintetben a lakosság zöme református. A lakosság vallás szerinti megoszlását a következő táblázat tünteti fel:

E táblázatból kitűnik, hogy a református lakosság lassabban szaporodott mint a római katolikus, mert a százalékos arány száma 3-mal csökkent, viszont a római katolikusoké 3 %-kal emelkedett. A görög katolikusoké pedig egyenesen megduplázódott. Feltűnően visszaesett a zsidóság száma ( 3 %-ról 0,7 %-ra ). Úgy látszik, hogy a józsai nép olyan szegény, hogy még a zsidó sem tud megélni rajta.
A születési és a halálozási viszonyok 1920-tól 1935-ig a következők voltak:

A természetes szaporodás 1920 és 1930 között 582 (17,7%) volt. Ha a fenti táblázat halálozási és születési rovatából a szóban forgó 10 év adatait összeadjuk és a kapott összeget kivonjuk, azt tapasztaljuk, hogy az így kapott szám (671), amelynek a természetes szaporodást kellene feltüntetni, eltér a statisztikai számtól (582). Az eltérésnek az az oka, hogy sokan halnak meg Debrecen kórházaiban, akiket aztán ott is könyvelnek el, nem pedig Józsán. A fenti két számból aztán kiszámítható, hogy évente átlag 9 ember hal meg Józsán kívül.

Az élve születések évi átlagos száma 1920 és 1930 között: 141,4. A halálozásoké pedig, - beleszámítva a Józsán kívül meghaltakat is -: 89,2.
Az ezer emberre eső élve születések száma: 38,7. Nagy szám ez utóbbi, ha tekintetbe vesszük, hogy ugyanezen évtized országos átlaga csak 27,7, és még a háború előtti évtized (1900-1910) országos átlagát (36,7) is felülmúlja.
Az ezer emberre eső halálozások évi átlagos száma: 23,4. Ez szintén magasabb a háború utáni országos átlagnál (18,4), de a születések magas számához viszonyítva aránylag kis szám. Ez az oka annak, hogy a természetes szaporodást feltüntető szám (15,3) oly magas, hogy az szintén nemcsak a háború utáni országos átlagot (9,2), hanem a háború előttit is (11,1) oly tetemesen felülmúlja, hogy azzal csak a múlt század utolsó évtizedeinek átlaga vethető össze. Nincs is Józsán egyke-kétke. Öt-hat gyermeke van egy-egy családnak, de előfordul a 8-10 gyermekes család is. Sajnos azonban, hogy a gazdasági dekonjunktúra és a Józsára nézve oly káros hatású 1928-29-es kemény tél e téren is éreztetni kezdi káros hatását: a születések száma 1928 óta csökkenő tendenciát mutat.