A KÖZSEG LAKOSSÁGA

Józsa lakossága, mint már a község történetének tárgyalásánál megismertük, Debrecenből kiköltözött zsellér nép. A népesség a rendelkezésünkre álló feljegyzéstől: 1869-től 1900-ig, amint azt az alábbi táblázat mutatja, részint beköltözés, részint természetes úton elég gyorsan szaporodott.

Év Lakosság száma száma
1869 1917
1880 2343
1890 2775
1900 3206
1910 3203
1920 3290

Ezután egészen 1920-ig a lakosság száma alig gyarapodott. Ennek oka az volt, hogy a földhiány miatt igen nagy volt az elköltözés. Csak a háború után, a földbirtokreform kapcsán szűnt meg az elköltözés, sőt még a bevándorlás is szaporította a lakosságot 12 fővel. Ezek jobbára debreceni kisfizetésű nyugdíjasok voltak, akik az olcsóbb lakhatási viszonyok miatt költöztek ki. 1930-ban a lakosság száma 3884 volt. A férfiak száma (1915) valamivel alacsonyabb a nők számánál (1969).
Faji tekintetben tiszta magyarok.
Vallási tekintetben a lakosság zöme református. A lakosság vallás szerinti megoszlását a következő táblázat tünteti fel:

Év református % katolikus % görögkatolikus % zsidó %
1900 2387 74 670 20.8 49 1.5 98 3
1930 2788 71 927 23.8 128 3.2 31 0.7

E táblázatból kitűnik, hogy a református lakosság lassabban szaporodott mint a római katolikus, mert a százalékos arány száma 3-mal csökkent, viszont a római katolikusoké 3 %-kal emelkedett. A görög katolikusoké pedig egyenesen megduplázódott. Feltűnően visszaesett a zsidóság száma ( 3 %-ról 0,7 %-ra ). Úgy látszik, hogy a józsai nép olyan szegény, hogy még a zsidó sem tud megélni rajta.
A születési és a halálozási viszonyok 1920-tól 1935-ig a következők voltak:

Év Halálozás Élve születés
1921 89 164
1922 76 151
1923 64 133
1924 81 142
1925 90 165
1926 85 149
1927 66 155
1928 77 144
1929 89 141
1930 86 130
1931 71 122
1932 93 117
1933 59 101
1934 65 121
1935 93 115

A természetes szaporodás 1920 és 1930 között 582 (17,7%) volt. Ha a fenti táblázat halálozási és születési rovatából a szóban forgó 10 év adatait összeadjuk és a kapott összeget kivonjuk, azt tapasztaljuk, hogy az így kapott szám (671), amelynek a természetes szaporodást kellene feltüntetni, eltér a statisztikai számtól (582). Az eltérésnek az az oka, hogy sokan halnak meg Debrecen kórházaiban, akiket aztán ott is könyvelnek el, nem pedig Józsán. A fenti két számból aztán kiszámítható, hogy évente átlag 9 ember hal meg Józsán kívül.

Az élve születések évi átlagos száma 1920 és 1930 között: 141,4. A halálozásoké pedig, - beleszámítva a Józsán kívül meghaltakat is -: 89,2.
Az ezer emberre eső élve születések száma: 38,7. Nagy szám ez utóbbi, ha tekintetbe vesszük, hogy ugyanezen évtized országos átlaga csak 27,7, és még a háború előtti évtized (1900-1910) országos átlagát (36,7) is felülmúlja.
Az ezer emberre eső halálozások évi átlagos száma: 23,4. Ez szintén magasabb a háború utáni országos átlagnál (18,4), de a születések magas számához viszonyítva aránylag kis szám. Ez az oka annak, hogy a természetes szaporodást feltüntető szám (15,3) oly magas, hogy az szintén nemcsak a háború utáni országos átlagot (9,2), hanem a háború előttit is (11,1) oly tetemesen felülmúlja, hogy azzal csak a múlt század utolsó évtizedeinek átlaga vethető össze. Nincs is Józsán egyke-kétke. Öt-hat gyermeke van egy-egy családnak, de előfordul a 8-10 gyermekes család is. Sajnos azonban, hogy a gazdasági dekonjunktúra és a Józsára nézve oly káros hatású 1928-29-es kemény tél e téren is éreztetni kezdi káros hatását: a születések száma 1928 óta csökkenő tendenciát mutat.