BRONZKOR
Józsa északi határán, a Csegei-halom környékén / Eszterházy-Szentgyörgyön/ találták 1858-ban a korszak legjelentősebb - a szakirodalomban tévesen hajdúböszörményi kincs néven ismert - bronz leletét, melyből 23 kard, egy bronz vödör, két bogrács és több más tárgy a budapesti Nemzeti Múzeumba és a debreceni Református Kollégiumba került.
Bronzkorinak tekinthetjük azt a Kiserdő utcai feldúlt /urnás/ temetkezést is, melyből fényes fekete, bordázott edény töredékei és égett emberi csontok kerültek elő. A Kiserdő utca 1. számú telken /Simon János kertjében/ a 80-as évek elején-közepén több olyan régi sírt hánytak szét, melyekben zsugorított helyzetben fekvő DNy-ÉK irányú csontvázak voltak.
Ez utóbbi temetőtől néhány száz méterre északra, a Szentgyörgyi-homokhalom északi oldalán /Horváth Mihály telkén/ 1987-ben egy, 1988-ban pedig két szkíta sírt találtak vízvezetékárok ásása közben. A szkítakori /kb. i.e. 750/ leletek a Déri Múzeumba kerültek, az urnákat restaurálták.