Józsa története

1927 márciusában a felsőjózssai Sillye Gábor utca /akkor macsi határút/ déli oldalán / a Harmat és a Kútfő utcák között/ leletmentő ásatás során Sőregi János és Zoltai Lajos öt császárkori sírt tárt fel. / Az ötödik sírt feldúlva és kifosztva találták./ A “szarmata-jazignak vélt” sírok egy több mint másfélezer éves temető maradványai. “Valószínű, hogy a temetőnek folytatása van”, írta Zoltai Lajos a feltárásról készített jelentésében. Gyanúja megalapozott volt, az elmúlt években ugyanis a temető több sírját megtalálták és szétdúlták a Sillye Gábor, Függetlenség és Ördögkert utcák által határolt telkeken. Szakszerű feltárás a területen ez ideig még nem volt.
A leletek között láthatók “korongon készült, sötétszürke, szépen ívelt hasú füles csupor, orsókarika, bronz fibulák, színes és fehér pasztagyöngyök, üveggyöngy töredéke, rézkarika, bronz nyak- és karperecek, és az egyik nyakperecen egy miniatűr bronzbalta, melyet a megtaláló később az egyik fibula tűjére húzott fel és csak körülményes vallatásra árulta el eredeti helyét, lévén a fibulán nagyon tetszetős.” A D-É-i tájolású sírokat Mesterházy Károly is szarmata eredetűnek tartja: “Józsa területéről, a falu /értsd Felsőjózsa/ délkeleti széléről ismerünk egy szarmata temetőt, melynek két sírját kútásáskor találtak meg. Mindegyik sírban volt nyakperec. Az egyik nyakperecen karikák, csüngők, és baltácska volt felfűzve…”
“Magyarországi lelőhelyek, ahol a római korból, a szarmata korból és a korai népvándorlás korából /hun kor, germán kor/ csontvázak kerültek elő” című térképvázlatán Kiszely István is szarmata korinak tünteti fel a felsőjózsai sírokat. Érdemes odafigyelnünk a miniatűr baltára, melyet egykori tulajdonosa valószínűleg amulettként használt. A balta alakú csüngők ugyanis germán eredetű Donar-Thor-amulettek, s mint ilyenek nem az iráni eredetű szarmaták, hanem a germán vandálok, gótok vagy gepidák tárgyai lehettek. “Az ősi germán vallásnak több nyoma van a sírokban /Donar - Thor - amulettek , balta és félhold alakú csüngők /, mint a kereszténységnek.”