Józsa története

Tanulmányok, szakkönyvek, cikkek, dolgozatok

1. Balogh István: Adatok az Alföld középkori régészetéhez. In: Archeológiai Értesítő. 80. k. 1953. 2. sz. 141-150. /Többek között a XIV-XV. századi Szentgyörgy, Mihálylaka, Monostor és Hosszúmacs falu leírását adja. Szentgyörgyöt - indokolatlanul - később telepített falunak tartja Hosszúmacsnál. Jól áttekinthető térképvázlatot mellékelt a dolgozathoz./

2. Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból. In: A Jósa András Múzeum Évkönyve I. 1958. Budapest /1960/, 144-167. /Néhány adat található a dolgozatban Szentgyörgyről a 146-148. oldalakon. A 145. oldalon egy térkép, a 154-155. oldalon pedig a dézsmajegyzékeket összegző táblázat látható, mely szerint az adott korban Szentgyörgy lakossága 55-100 lélek között volt /?/./

3. N. Bartha Károly: Magyar néphagyományok I. Debrecen, 1931. / A 9-11. oldalon a Karácsonyi játékok címszó alatt a karácsonyesti csillagozásról ír / Alsójózsa, Hajdú megye/. A 39. oldalon a pórumozásról olvashatunk /Felsőjózsa/, a 43. lapon a józsai betlehemesekről, az 51.-en józsai kiolvasó-versikék közül, a 64., 66., 67. és 68. oldalakon pedig táltos-és boszorkánytörténetekről és az ördöngösségről értekezik. A tejrontásról és tehénrontásról a 71-78. lapokon olvashatunk./

4. N. Bartha Károly: Adatok gyermekbabonáinkhoz. In: Magyar Népnyelv II. 1940. 252-258. (Józsai babonák a 255. és 256. oldalon.)

5. Bencsik János: A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. Hajdúböszörmény, 1975. / A 230. oldalon, a 82. sz. lábjegyzetben fontos adatokat közöl a hajdúböszörményi közgyűlési jegyzőkönyvekből a józsa-szentgyörgyi szőlőskertek kialakulásáról /1796, 1800, 1801, 1825/ . /

6. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. III. kötet. Nagyvárad, 1883-84. /III. 260-261./
/ A 260. oldalon adatok olvashatók Szentgyörgyről és Hosszúmacsról. Több adat téves: pl. Alprát Apaynak, a Váradiakat Apay utódainak gondolja, Szólátmonostort Szalókmonostornak értelmezi stb./

7. Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei. In: A Jósa András Múzeum Évkönyve I. 1958. Budapest /1960/. 31-83. / A 32. oldalon 3/4 oldalas térkép látható: “Avarkori régészeti lelőhelyek a Felső-Tisza vidékén.” A Tisza, Berettyó és Kraszna folyók által határolt terület közepén feltünteti “Alsójózsa” települést, ahonnan avar leletet tartanak számon. A szövegben egyébként nincs utalás a Hajdú-Bihar megyei Alsójózsára. - Ez Sőregi János Kiskertben feltárt temetője, melynek lehetnek avar, bolgár-szláv és honfoglaló magyar vonatkozásai is. 1956-ban Budapesten megjelent dolgozatában / Archaologische Denkmaler der Awarenzeit in Mitteleuropa/ Csallány felsorolja a kiskerti telep leleteit /22. lap/. /

8. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890. /Adatok olvashatók lmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest,1890Szentgyörgy, Mihálylaka, Macs, Monostor és Zelemér településekről. 508. oldal: Szentgyörgy oppidum = mezőváros, 1458-ban és 1461-ben országos vásárát említik. 520. oldal: Mihálylaka, 543. oldal: a Várday család./

9. Cserhalmy József: Értesítő a kegyes-tanítórendiek Debreczeni Algymnasiumáról, 1895-1896. iskolai évben. Debrecen, 1986. /Adatok olvashatók az Alsójózsától délre fekvő /a Kiskert és a ládagyár közötti/ “papok földje” nevű terület megszerzéséről./

10. Debreceni Képes Kalendáriom /1901-1948/
/A Címtárban évről évre közli a következő adatokat: Józsa község területe, lakosainak száma, a lelkészek és a tanítók neve, a községi elöljáróság tagjai./

11. Debrecen szabad királyi város és Hajdú vármegye. Szerk.: Csobán Endre, Vármegyei Szociográfiák XII-XIII. Hajdú vármegye. 1940.

12. Debrecen utcanevei. Szerk.: dr. Nábrádi Mihály. Debrecen, 1984.

13. Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár. Budapest, 1983.
/A Váradi Regestrum neveit is feldolgozta, a Józsára /Szentgyörgyre/ vonatkozó adatokat is közli, pl. 301. oldal: 1234/1550: Scemer filius Scemera…, filiae… praedicti Scemar /!/ scilicet Benedicta et Rosa /VR. 302/. 104. oldal: Dera. 100. oldal: Cosma, 267. oldal: ecclesiae sancti Georgii… pristaldo scilicet sacerdote iam dicte ecclesie nomine Paulo. A “de predio Iouse” /Józsának a prédiumáról/ adatot - a genitivus ellenére - nem közli, mert a Józsa nevet már nem személynévnek, hanem földrajzi névnek tartja. Vö.: M. Nepper Ibolya - Módy György: 1985, 115 1. 8. lábjegyzet./

14. H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. Budapest, 1959.
/Sok adatot közöl a Zelemérrel szomszédos Szentgyörgy helyneveiről: csárdák, utak, erdőrészek stb./

15. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851.
/A 97. oldalon felsorolja a Zelemérrel határos Szentgyörgy földesurait: Elek, Erős, Vay, Némethy, Orosz, Rózsa stb./

16. Gazdag István: Józsa-Szentgyörgypusztától Józsa kertvárosig. In: Debreceni Szemle. Társadalompolitikai kiadvány. 1982/2. 61-65. /A tanulmány Józsának Debrecenhez történő csatolása alkalmából íródott, áttekinti a községgé, majd városrésszé válás legfontosabb adatait./

17. Gellér Ferenc: Csárdák Hajdú-Biharban és a Hortobágyon. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1987. Debrecen /1988 Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1987. Debrecen ésszé válás legfontosabb adatait./
csatolása rosz, Rózsa stb./lsójózsától 988/, 129-168. 1. /A 151-154. oldalakon a józsa-szentgyörgyi csárdákról /Rózsás, Csillagos és Lebuj/ közöl igen értékes adatokat. A 152. oldalon ezt írja: “A II. József-féle felvétel 1783. évi nagy pontosságú és részletességű katonai térképein Debrecen és Hajdúböszörmény között a Nyulas, Rózsás, Mélyvölgyi csárdák vannak feltüntetve. Tehát 1783-ban sem a Csillagos vagy Vai, sem a Lebuj vagy szentgyörgyi csárda még nem áll.” /A II. József-féle térkép pontatlan, a Lebuj csárdát összetévesztette a Mélyvölgyi csárdával. A Lebuj 1783-ban már állott, ezt a térkép is bizonyítja, de tévesen ezt nevezi Mélyvölgyinek, a mélyvölgyit pedig névtelennek tünteti fel./
Gellér Ferenc Védett csárdaépületek Hajdú-Bihar megyében címmel a Hajdú-bihari Naplóban is közölte dolgozatát. A józsai Rózsás csárdáról lásd: HBN, 1987. március 21. 7. lap./

18. Gonda Moshe Élgozatát. A józsai Rózsás csárdáról lásd: HBN, 1987. március 21. 7. lap./ fel./
-ban már állott, ezt a térkép is bilijáhu: A debreceni zsidók száz éve. /A mártírhalált halt debreceni és környékbeli zsidók emlékére./ Tel Aviv, 1970.
/A szentgyörgyi túsztáborra vonatkozó adatok olvashatók a 242-244. és a 252. lapokon. Vö.: Új Élet - újságcikk./

19. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. A-C. Budapest, 1963. /A 640. oldalon Macs címszó alatt a buhari /debreceni Macs, Hosszúmacs/ falu első okleveles adatait elemzi. Utal Szentgyörgyre, a szabolcsi “Macs” falura is./

20. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára. Debrecen, 1927. Józsáról a 166-167. oldalakon olvashatunk.

21. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és népiségtörténeti értekezések, 5. Budapest, 1940.

22. Józsa nagyközség 100 éve. Szerk.: Szűcs Ernő. Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei, 12. kiadvány. /Szerk.: Dankó Imre./ Debrecen, 1972. A Függeléket összeállította Mervó Zoltánné. /Lásd Módy György 1972, Komoróczy György 1972, Szűcs Ernő 1972 és Nagy Mihály 1972./

23. Juhász Gézáné - Juhász Izabella: A demokratikus nőmozgalom Hajdú-Bihar megyében. 1944-1948. Sajtóbibliográfia. Debrecen, 1978.
12. lap: 217: Napközi otthont állítottak fel a józsai demokratikus nők. A földesiek rövidesen kettőt létesítenek. Néplap, 1946. jún. 5. 2. lap.
15. lap: 276: A józsai MNDSZ az iskolásgyermekekért. Néplap, 1946. szeptember 21. 2. lap.
21. lap: 433. A józsai MNDSZ az édesanyákért. Néplap, 1947. május 18. 8. lap.

24. Kálmán Béla: A “Földrajzi nevek etimológiai szótárá” -ról. In: Magyar Nyelv, LXXV. évf. 1979. 3. sz. 302. lap. /A Józsa, Jóka, József, Jóleány és Jólegény szavak eredetéről ír./

25. Karácsonyi János: A magyar nemzettségek a XIV. század közepéig. II. Budapest, 1901. /A Gutkeled nembeli Várday család Szentgyörgy birtok megszerzéséért és megtartásáért folytatott pereskedését ismerteti a 48. és 50. oldalon. A Magyar Sion című folyóirat I. kötetében /Esztergom, 1863/ téves adat olvasható Knauz Nándor dolgozatában /Eskütétel sz. László sírjánál/. Az okleveles adatok nem a Pozsony melletti Szentgyörgyre, hanem /Józsa-/ Szentgyörgyre vonatkoznak. 1304, Várad/.

26. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950 között. In: Józsa nagyközség 100 éve. Debrecen, 1972. 75-147.

27. Kontra, Mikós /comp./: Ferenc Fabricius-Kovács’ Bibliography. Bloomington, Indiana, 1984. /Ismerteti Kiss Lajos: Studia Slavica 32, Bp. 1986./. Utalás Fabricius-Kovács Ferenc alsójózsai szógyűjtésére: Wortschatz der Holzfäller in Alsójózsa - az alsójózsai favágók szókincse./

28. Kovács Ferenc /A Magyar Népnyelv II. kötetében /szerk.: Csüry Bálint, 1940/, a 270. lapon olvasható: A debreceni egyetem Magyar Népnyelv-kutató Intézetének működése 1939 júliusától 1940 decemberéig: “Hajdú megyében, Hajdúhadházon É. Kiss Sándor gyűjtötte össze a földművelés szókincsét, Kovács Ferenc pedig ugyanazt Józsán.” 273. lap: “VI. Kovács Ferenc /Józsa, 990 szó./”
Az Új Magyar Tájszótár /főszerk.: B. Lőrincz Éva, Budapest, 1979./ közli Kovács Ferenc szavait.

29. Kralovánszky Alán: Archeológiai Értesítő, 1958, 94. Régészeti Füzetek 9. /1958/. 51. lap. /A Szentgyörgyi-erdőben 1949-ben egy 1400-as évekből való vassarkantyút találtak./

30. Kralovánszky Alán: Hajdú-Bihar megyei régészeti kutatások /1944-1961/. Leletkataszter. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964. Debrecen, 1965. /A 36. oldalon adatokat közöl az Alsójózsától délre fekvő Bellegelőről, ahol terepbejárás során bronzkori és középkori /Hosszúmacs és Mihálylaka?/ telepet figyeltek meg 1953-ban. A 40. oldalon olvasható: Józsa és Nyulas között /a vasút 84-86-os szelvényénél/ Ny-K-i tájolású sírokat találtak. Ezek valószínűleg középkoriak. Előkerült egy szarmatakori edény is /1956/. /Lásd Mesterházy Károly, 1966/

31. Lévai Béla: Mire jó egy nyelvi tábor? In: Idegen Nyelvek Tanítása. 1976. 4. sz. 114-116. /Ismertetés az alsójózsai ifjúsági tábor életéről, az oktatási és nevelési gondokról, a honismereti tevékenységről./

32. Lévai Béla: Puszta helynév vagy családnév? In: Magyar Nyelv, 1976. 4. kötet, 476-477. /Néhány, Józsa környéki helynevet elemez /szláv részrehajlással/, Józsa első okleveles említésének időpontját /1234/ tévesen 1215-re teszi./

33. Peremszókincsünk orosz elemei. In: Magyar Nyelvjárások XXII. Debrecen, 1979. 137-141- /A második világháború végén Alsójózsán “ismertté vált” orosz szavakat elemzi. A Kalinyingrádi /Königsbergi/ egyetem nyelvészeti kiadványában oroszul is megjelent. /Lévai Béla/

34. Lévai Béla: Józsa története a földrajzi nevek tükrében. Debrecen, 1981. 60 lap. Különlenyomat a Múzeumi Kurír 37. számából. /A kötet még a régi /1981 előtti/ utcaneveket tartalmazza, de már közli a javasolt új neveket is. A tanács nem engedélyezte a Lenin, a Felszabadulás és a Mező Imre utca nevének megváltoztatását. Nem támasztott kifogást a Clara Zetkin, Fürst Sándor és Gorkij utcák nevének megváltoztatásával kapcsolatban, bár ilyen nevű utcák Debrecenben nincsenek./
/A dolgozatról ismertetés jelent meg: Udvari István: Lévai Béla, Józsa története… Névtani Értesítő, 8. szám, Budapest, 1983. 136-138./

35. Lévai Béla: /Szócikkek a józsai utcák elnevezéséről, részben közös munka dr. Bornyi Józseffel./ Debrecen utcanevei, szerk.: dr. Nábrádi Mihály. A kötet már az új utcaneveket közli. Lásd: Debrecen utcanevei, Debrecen, 1984.

36. Lévai Béla: Szentgyörgyi jobbágynevek az 1400-as évek közepén. In: Magyar Nyelvjárások, XXVI-XXVII. Debrecen, 1984-85. 115-120. /Névtani elemzés Szentgyörgy 1452., 1453. és 1454. évi adólajstroma alapján./ A cikk bizonyos bővítéssel a Névtani Értesítő 10. számában is megjelent, 1985. 28-35.

37. Lévai Béla: XVIII. századi helynevek. Adalékok Szentgyörgy és Zelemér helyneveinek adattárához. In: Múzeumi Kurír 50. sz. 1986. 52-55.

38. Lévai Béla: Paleobulgarica. Szófia, 1986. 4. kötet, 64-67. lap. /A cikkben több, Józsára vonatkozó adat található. A cikk Szegeden is megjelent a Szlávok-protobolgárok-Bizánc című kötetben, 1986-ban. 129-136. lap./

39. Lévai Béla: Látus. In: Magyar Nyelv LXXXIV. évf. 1988. 2. szám. 215-217. /A 19. századi szentgyörgyi /vénkerti/ jegyzőkönyvben előforduló látus /birtokrész/ szót elemzi./

40. Magyar Sion című folyóirat. /Lásd: Karácsony János, 1901./

41. Sz. Máthé Márta: Debrecen vidékének története az őskorban. In: Debrecen története I. /1639-ig/, Debrecen, 1984. 29-67. /Első ízben közöl adatokat a Rákóczi-aljban talált késő rézkori /badeni /péceli/ kultúrához tartozó/ telep edénytöredékeiről /42. oldal/, a 61. oldalon utal a Rózsás dűlőben /Unokakert/ talált bronzkori cserepekre /lásd M. Nepper Ibolya - Sz. Máthé Márta/ és a “böszörményi kincs” -re /lásd Mozsolics, Amália/.

42. Melich János: Az Árpád-kori becéző keresztnevek egy csoportjáról. In: Magyar Nyelv III. kötet, 1907. 165-176. lap. A 170-172. oldalon a Józsa név eredetéről ír.

43. Melich János: Keresztneveinkről. In: Magyar Nyelv X. kötet, 1914. 5. sz. 193-199. A 194. oldalon ismét a Józsa névről olvashatunk.

44. Mervó Zoltánné: /Józsa nagyközség 100 éve, 1872-1972. Szerk.: Szűcs Ernő. Debrecen, 1972. / Függelék. 170-187. lap.

45. Mesterházy Károly: A Déri Múzeum régészeti tevékenysége, 1962-65. Leletkataszter. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1965. Debrecen /1966/ 19-59. 1. / A 43. oldalon egy császárkori /szarmata/ sírban talált tálacskáról ír, melyet az Alsójózsától délre fekvő fatelepen /ládagyárban/ találtak 1965 márciusában. A rekonstruált tál rajzát is közli./ Bartha Károly MÁV főintéző római kori agyagtálacskát szolgáltatott be a múzeumba Alsójózsáról: magassága 3,8 cm, öblénak átmérője 11 cm. Az adat a Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri-múzeumának 1931. évi működéséről és állapotáról című évkönyvben olvasható. IV. Érem- és régiségtár./

46. Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1968. Debrecen, 1970. 145-177. /Több adat olvasható Szentgyörgyről. A 164. oldalon a 176-os és 179-es tétel ugyanaz, fölöslegesen szerepel kétszer./

47. Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX-XIII. századi településtörténetéhez. I. és II. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 és 1974.

48. Mesterházy Károly: Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 177 lap és 10 kép. / Az Alsójózsai kiskerti 686. sz. magyar telepre és az Alsójózsai utcai temetőre/ Gyökös Lajos telke és a színpados iskola / adatok olvashatók a 12. és 13. lapon és a 14. oldali táblázatban. A 2-es számú fényképen hullámvonal-köteges edénytöredék látható az 1-es számú lelőhelyről, a Kiskertből./

49. Mező András: A Várdai-birtokok jobbágynevei a XV. század közepén. Kisvárda, 1970. /Győröcske több adata Szentgyörgyre vonatkozik./

50. Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972.

51. Módy György: Józsa község településtörténete 1872-ig. In: Józsa nagyközség 100 éve. 1872-1972. /Szerk.: Szűcs Ernő/ Debrecen, 1972. 10-14. lap. /Lásd M. Nepper Ibolya - Módy György/

52. Módy György: A mai Hajdú-Bihar megye település- és birtoklástörténeti képe a XIV-XV. században. In: Déri Múzeum Évkönyve /1969-1970/, Debrecen, 1971. 153-154. 1.

53. Módy György: Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a tatárjárástól a hódoltság megszűnéséig. In: Hajdú-bihari kéziratos térképek. /Szerk.: Komoróczy György./ Debrecen, 1972.

54. Módy György: /Éremlelet Józsán./ In: Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 34. 103. lap. 1981. / A Rákóczi-aljban talált ezüst dénárokat ismerteti./

55. Módy György: A falutól a mezővárosig. In: Debrecen története I. Debrecen, 1984. /105. oldal: “IV. László király 1285. jan. 1-i keltezésű oklevelével adományozta Rophoinnak /itt comesnek nevezik/ az Alpra kun főúr fiaitól hűtlenségük miatt elkobzott Macs falut Mihálylaka nevű földdel és a faluban levő várfölddel.” 117-118. oldal: 1322-ben 40 budai márkáért adják Dózsának zálogba Gutkeled nembeli Várdai Pelbárt és János Kismacs /=Szentgyörgy/ falut. A Kisvárdaiak 1324 előtt pert indítottak Mihálylaka visszaszerzéséért, mely szerintük nem a bihari Macs /=Hosszúmacs/ falu tartozéka. További adatok olvashatók a zálogba adásról és a perről a 126. oldalon./

56. Módy György: Építészet az Alföldön. In: Az Arany János Múzeum Közleményei VI. Nagykőrös, 1989. 41-55. /Az 51. oldalon a Szent György-templom alapfalainak feltárásáról ír /1981/. A Szentgyörgy című térképvázlaton a középkori templom alapfalai láthatók. /A templom feltárásáról lásd M. Nepper Ibolya - Módy György/

57. Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Budapest, 1972. /Összefoglaló mű a magyarországi körtemplomokról. A szájhagyomány szerint a középkori Szent György-templomtól délre a Klastrom-parton /a Felszabadulás utca 3-5. számú ikerház helyén/ kerek kőtemplom állt. A legközelebbi rotunda /kőtemplom/ Monostor falu délkeleti részén épült, a Szentpáltelke nevű földön./

58. Mozsolics, Amália: Rekonstruktion des Depots von Hajdúböszörmény. In: Praehistorische Zeitschrift. 59. Band, 1984. Heft 1. p. 81-93. Walter de Gruyter, Berlin - New York. /Az 1858 májusában Eszterházy Pál szentgyörgyi birtokán /a Csegei-halomtól délre/ talált, “hajdúböszörményi kincs” néven ismert bronzkori raktárleletet ismerteti. A 92. oldalon múlt századi térképvázlat látható De Pauli-Zelemérről, Felsőszentgyörgy-pusztáról és a Tócó patak felső szakaszáról. A mai Hartstein-kastély környékén az Eszterházy tanyát, a Böszörményi út mentén a Lebuj és a Csillagos csárdát, a Tócótól keletre a Jósakertet jelöli./

59. Nagy Mihály: Új Józsa születik, 1950-1971. In: Józsa nagyközség 100 éve, 1872-1972. /Szerk.: Szűcs Ernő/ Debrecen, 1972. 148-168.

60. M. Nepper Ibolya - Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége, 1972-1976. /Leletkataszter./ In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1977. Debrecen, 1978, 175-199. /A 188-190 oldalon leírják az alsójózsai Unokakert és hegy utca kereszteződésében talált temető feltárását /1974. márc. 11./. Neolitikus telep maradványaira, gávai és szarmata edénytöredékekre, késő avar - korai magyar köznépi csoport korongolt csuprára bukkantak. Huszonhárom sír részletes leírása olvasható a tanulmányban./

61. M. Nepper ibolya - Módy György: Szentgyörgy /Kismacs/ Árpád-kori templomának feltárása - A falu a XIII-XIV. században. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1983-1984. Debrecen 1985. 91-131.

62. Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben. In: Hajdúsági Közlemények 13. Hajdúböszörmény, 1988. /A 34. oldalon értékes adatokat közöl az 1597-ben elpusztult, az 1598-as összeírás szerint néptelennek jelzett Szentgyörgyről: “1608-ban már újra néptartó helynek találták, s tizenkét családdal vették fel a dézsmajegyzékbe.” Az adat forrása: Magyar Országos Levéltár, Magyar Kamara Archívuma. Regesta decimarum, 1608.

63. Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest, 1985. /466. oldal: 1. Balmazújváros. “Középkori neve Himes, e néven említi templomát az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék. 1471-ben már Wywaras elnevezéssel mezővárosként említtetik. A határában /?/ elterülő Macs nevű település ugyancsak templomos hely volt. Mindkét templom további sorsa ismeretlen…” /? ! / 467: ” …Józsa filiát, mely külvárosa volt /?/ Debrecennek, és ahonnan a hívek a debreceni plébánia szolgálatát szokták igénybe venni, 1939-ben átcsatolták a nagyváradi egyházmegye debreceni adminisztratúrájához…” /Zelemér templomát Szent András-templomaként említi./

64. Sőregi János: Régészeti ásatás, gyűjtés. In: Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri-Múzeumának 1931. évi működéséről és állapotáról. Debrecen, 1932. /A 23-24. lapon leírja az alsójózsai Kiskertben /1931. okt. 7-10-én/ feltárt népvándorláskori temető leleteit. Lásd Csallány és Mesterházy véleményét./

65. Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében I-II. In: Agrártörténeti Szemle, V. évf. 1963. 1- 49. 301-338. /A 29. lapon a józsai “esetet” elemzi. Lásd Váradi Regestrum./

66. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. /Szerk.: Entz Géza/ Adatok olvashatók Szentgyörgyről a 116-117., 129., 174. és 192. lapokon. Szentgyörgy-Macsról a 135. és 179. lapon. Mihálylakáról a 129. oldalon. 192: Várday László leánya, Judit részére 1501-ben birtokbecsűt rendeltek el, ebből tudjuk, hogy a szentgyörgyi templom torony nélküli /sine turri/ volt.

67. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom-története. In: Józsa nagyközség 100 éve, 1872-1972. /Szerk.: Szűcs Ernő/ Debrecen, 1972. 75-147.

68. Szűcs Ernő: Józsa politikai élete 1944-1948 között. In: Tanulmányok és Források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez. /Szerk.: Serflek István./ Debrecen, 1976. 101-126.

69. Tikos Béla: A mai debreceni erdők kialakulása. In: Debreceni Szemle, II. évf. 10. szám. Debrecen, 1928. december. 569-573. /570-571: “A közelmúltban a Monostori-erdőn még sok elvadult szőlő futotta be a legvastagabb tölgytörzseket is, csuklóvastagságú, 20 métert is meghaladó indáival, de ez már kultúrhatásra keletkezett, a közeli Józsa-kertből /ma község/ hordták a madarak. Főként az izabella volt képviselve.” Surányi Béla dolgozata: Akinek az erdő volt az élete. Tikos Béla 1885-1974, a Hajdú-Bihar Napló 1986. ápr. 26-i számában olvasható./

70. Török József dr.: Földtani ismertetés. In: Debrecen szabad királyi város egyetemes leírása. /Szerk.: Zelizy Dániel./ Debrecen, 1882. A 99. oldalon téves magyarázat olvasható az alsójózsai Kiskertben talált csillámpala eredetéről.

71. Udvari István: /könyvismertetését lásd: Lévai Béla, Józsa története a földrajzi nevek tükrében. Debrecen,1981./

72. Zoltai Lajos: Debrecen sz. kir. város határának kialakulása és birtokainak megszerzése. In: Debreczeni Képes Kalendáriom XVII. évf. /1917/ 27: Szentgyörgy “…temploma a Tócó jobb partján állott, a Csillagos csárda közelében.”

73. Zoltai Lajos: Debrecen város számadásai 1658-tól 1682-ig /Huszonöt súlyos esztendő pénzügyi gazdálkodása. / Különlenyomat a Debreczeni Képes Kalendáriom 1918. évi folyamából./ /A 18. oldalon a felső járási puszták közül Macsról, Hegyesről és Szentgyörgyről közöl adatokat. A macsi Barakonyi-részről /egy része ma Felsőjózsához tartozik/ a 19. és a 24. oldalon olvashatunk./

74. Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. században. Debrecen, 1925. /42-43: Macs, Hosszúmacs; 44-46: Monostor, Szolátmonostor. Tévesen állítja, hogy a “Hunt-Pázmán nemzetségből származott Szalók /Zoluch vagy Zolouk/ ispán” alapította. 63: Mihálylakáról tévesen gondolja, hogy Monostorba olvadt./

75. Zoltai Lajos: A felsőjózsai és zeleméri ásatás. In: Jelentés Debrecen sz. k. város múzeumának és közművelődési könyvtárának 1927. évi működéséről. Debrecen, 1928. 14-17. /Adatok olvashatók az 1927. évi ásatásról /márc. eleje/, amikor a mai Sillye Gábor és Harmat utca kereszteződésénél császár kori temető sírjait tárták fel /Sőregi irányításával/.

76. Zoltai Lajos: Mikor keletkeztek Debrecen határában a pusztai csárdák? In: Debreceni Szemle, 1934. 271-283. /Vö.: Gellér Ferenc, 1987./

77. Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debrecen, 1936. 123: B/ Visszabocsátott zálogbirtokok. 1. Szentgyörgy. 130-131: a józsai szőlőskertek kialakulása. 123-124: A Csillagos csárdát elbontották.

78. Zsidó túsztábor. /Lásd: Gonda 1970; Lévai: Gettó Józsán; Új Élet, 1959. július 1./
VáradiRegestrum./Kiadta:KarácsonyJ.ésBorovszkyS.,Bp.,1903./