Józsa története

A községi tanács 1957. február 12-én tartotta meg első testületi ülését, amelyen 31 tanácstag és 30 vendég vett részt. Felsőbb szervek “tanácsára” a jelenlévők elítélték az október végi eseményeket és vállalták a lakosság körében végzendő “felvilágosító” munkát.
A tanács hatékony gazdasági szervező munkája eredményeként a falu építése a forradalom előttinél sokkal nagyobb lendülettel folyt. A 60-as és 70-es években a régi nádfedeles házak helyén 2-3 szobás korszerű lakóházak épültek, a legtöbb utcába bevezették a villanyt, majd a vizet. Sok kilométer hosszú járda készült. Alsójózsán nyilvános telefonállomást és orvosi rendelőt építettek. 1962 óta Debrecen és Józsa között autóbusz-közlekedés van. 1963-ban elkészült a községi könyvtár, 1967-ben pedig megnyílt az öregek napközi otthona. Egy évvel később a Krajcáros kapunál ifjúsági tábor létesült, a 35-ös országút mentén elkészült a sétány.
A Január 1. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a Hartsteinkert szomszédságában 100 hold területű kertészetet alakított ki, ahol a fiatalabb korosztály tagjai, különösen a nők, állandó munkalehetőséget találtak. A szövetkezet vagyona és a tagok jövedelme ez időtől kezdve jelentős mértékben növekedett.
Fontos esemény volt a település életében, hogy a község lakosságának a kérésére a kormány határozatának alapján 1971. január l-jén Józsát nagyközséggé nyilvánították. 1972-ben - a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 12. kiadványaként Szűcs Ernő szerkesztésében - megjelent a település történetét összefoglaló első önálló kötet: JÓZSA NAGYKÖZSÉG 100 ÉVE -1872-1972.

1981. július 5-én Józsán népszavazást tartottak “Józsa nagyközség Debrecen megyei várossal való egyesítéséről”. A népszavazást megelőzően a járási hivatal elnöke és a nagyközségi tanács elnöke tájékoztató röplapot juttatott el a település lakosaihoz, amelyben vázolták az egyesülésnek a józsaiak szempontjából várható előnyeit. Lássunk néhányat:
1. Földrajzi közelség. Belátható időn belül a város összeépül a nagyközséggel.

2. Józsa az egyesítéssel megyei város rangot kap a vele járó előnyökkel. (PL: a víz köbmétere nem 3, hanem 1 Ft lesz. a villanyáram kilowattórája nem 1,95 Ft, hanem 1,2 Ft lesz.)

3. Az autóbusz összvonalas havi bérlete 80 Ft, a tanulóké 30 Ft lesz.

4. A várossal való egyesítés meg fogja gyorsítani a társas lakóházak építését.

5. A közoktatás körülményei a VI. ötéves terv időszakában tovább javulnak. Megépül a 8 tantermes általános iskola és a 175 személyes óvoda.

6. Az egészségügyben jelentős mértékű fejlődés várható.

7. A közművelődés lehetőségei nagy mértékben bővülnek, kitágulnak az egyesítéssel.

8. Az államigazgatási ügyintézés az egyesítés után is meg fog felelni a lakosság elvárásának. Debrecen megyei város magasan képzett szakapparátusa helyileg (szakigazgatási kirendeltséggel) fogja biztosítani az igények kielégítését.

9.Az előzetes elképzelések szerint - az egyesítés után - a település Debrecen megyei városon belül Józsa-Kertváros néven szerepel majd.

Nem volt benne - egyebek mellett - a tájékoztatóban, hogy Józsa neve, miután a település beleolvad a nagyvárosba, eltűnik a legtöbb térképről és az emberek személyi igazolványából. Azt is kifelejtették belőle, hogy a hagyományos utcanevek többségét Józsán meg keli majd változtatni, mert hasonló nevű utcák a városban már vannak.
Józsa nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága 1981. december 9-i ülésén 47 utcanevet megváltoztatott, 3 utcának pedig új nevei adott. (Senkinek sem tűnt fel, hogy a rendszerváltás előtt kilenc évvel olyan utcaneveket is megváltoztattak - pl. Clara Zetkin u., Fürst Sándor u., Gorkij u. stb. - amelyek Debrecenben nem is voltak. Az új utcanevek kialakításakor az elsődleges szempont a nevek motiváltsága volt, így a javaslatot előkészítő bizottság a település történetével, hagyományaival, földrajzával, híres embereivel és nevezetes épületeivel, növényvilágával stb. kapcsolatos utcaneveket terjesztett elő. Az utcanevek megváltoztatása így is évekig tartó zűrzavart okozott a lakosság körében és a postai szolgáltatásban. Debrecen - miután Józsát hozzácsatolták -lakóinak számát tekintve megelőzte Miskolcot, így Budapest után az ország második legnépesebb városa lett.

Az egyesítést követően - főként a szakigazgatási kirendeltség, majd a Részönkormányzat és a Józsai Település-fejlesztő Egyesület munkája eredményeként - ismét felgyorsult Józsa fejlődése. Különösen szembetűnő a változás a Kádár-rendszer összeomlása (1988-1990) után. Az elmúlt években Józsa utcáinak többségét aszfaltozták, bevezették a gázt, a telefont és elkészült a terv a szennyvízcsatorna megépítésére. A felsőjózsai részen befejezték az orvosi rendelő, az iskola és az óvoda építését, felújították, tatarozták a templomokat, a Rózsás csárdát, a magántulajdonba került magtár-épületet, Alsójózsán impozáns tornaterem és orvosi rendelő épült, bővítették, korszerűsítették az óvodát és a Nagyszentgyörgy utcai boltot.
Megnőtt a magánvállalkozások száma: több üzlet, könyvesbolt, pékség, cukrászda, videotéka, különböző műhelyek stb. nyíltak. A sok pozitív változással egyidejűleg napjainkban egyre szembetűnőbbé válik a társadalmi tagozódás: a lakosság kisebbik része meglehetősen jó anyagi körülmények között él, van jól fizető munkája, kényelmesen berendezett lakása, drága nyugati autója, és van reménye hogy az életszínvonalát a jövőben is meg tudja őrizni. Az emberek jó része azonban egyik napról a másikra él, elvesztette korábbi munkahelyét, vagy ha van is állása, a fizetése csak a legszűkösebb igények kielégítésére elegendő. Drága a hús, a tej, a kenyér, a víz, a villany, a gáz, a telefon, az újság, az öltözködés, a benzin, a közlekedés, az oktatás. Nagyon sok az adó, kevés a pénz.
És a hit? A remény?
Lennie kell! 1100 éves kárpát-medencei tartózkodása során népünk túlélt minden súlyos megpróbáltatást. Túl fogjuk élni ezeket a nehéz éveket is. Hogy erőnk legyen, össze kell fognunk, s ahogy a fák belekapaszkodnak gyökereikkel az éltető talajba, úgy kell nekünk is belekapaszkodnunk hagyományainkba, nemzetünk, népünk gazdag történetébe, anyanyelvünkbe. Ne feledjétek Petőfi Sándor szavait!
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy területén,
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Minden ország, minden település egy “kis világ”, s mindnek megvan a maga szépsége. A mi lakóhelyünknek, Józsának is.