Józsa története

945. február 17-én Budapest elesett, s alig másfél hónappal később - a szomszédos országok többségéhez hasonlóan - egész Magyarország a Szovjetunió katonai és politikai befolyása alá került. A szovjet típusú rendszer győzelméhez és megszilárdulásához azonban évekre volt szükség. Az első hónapokat, éveket a háború borzalmaitól való megszabadulás öröme, az alkotó erők aktivizálódása és a felélénkülő politikai élet jellemezte.
A pártok közül először a Józsán nagy hagyományokkal rendelkező Szociáldemokrata Párt alakult meg. 1945. február 12-én kimondta megalakulását a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete is. A józsai MKP-csoport nem tartozott ugyan a megye legerősebb szervezetei közé, de 1946 tavaszán már 127 tagja volt.
Mozgolódtak, szervezkedtek a fiatalok is. 1945 januárjában Alsójózsán létrehozták a Petőfi Ifjúsági Kört, a leglelkesebb szervezői és vezetői Nagy Béla, Csamangó József, Nagy Antal Tibor, Arany László és Arany János voltak. Kitakarították az iskolát, amelyet a háború hónapjaiban a katonaság laktanyának és istállónak használt, az elmenekült tanítók helyett megkezdték az iskolások oktatását. Színielőadásokat tartottak, nyáron arattak, s a befolyt pénzből a hadirokkantakat, özvegyeket, a nélkülöző szegényeket támogatták. Jelentős összeget ajánlottak fel az újjászülető magyar hadsereg támogatására. Felsőjózsán szintén helyet és szót kért az életben az ifjúság. Itt Vass István, Buglyó Ilona, Buglyó János, Kokas János, Dobi József és Elek Ilona álltak a szervezet élén. 1945 márciusában a józsai fiatalok megalakították a MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) helyi szervezetét.

Megalakult a helyi Nemzeti Parasztpárt (Lajter György és Kiss László vezetésével), valamint a Kisgazdapárt (Kiss Sándor irányításával). Létrehozták Józsán is a Földosztó Bizottságot (Lajter György, Nagy Antal, Simon János, Papp István és Magyar László részvételével). 1946. február elsejére 636 józsai család kapott mezőgazdasági művelésre földet, 348 család pedig házhelyet. Halbrohr Adolfné kisszentgyörgyi birtokát teljes mértékben felosztották.
A község irányításában fontos szerepet töltött be a Nemzeti Bizottság, amely a községet érintő minden kérdést megtárgyalt és állást is foglalt bennük. A szakszervezet földmunkásokból álló helyi csoportjának 424 tagja volt. Elénk tevékenységet fejtett ki a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, amely Endrédi Lászlóné vezetésével (50 taggal) alakult, és 1947-ben már 300 taggal működött.
Az országban végbement politikai és ideológiai változás maga után vonta a közigazgatás szervezetének teljes átalakítását, “a proletárdiktatúrát megtestesítő szocialista típusú tanácshatalom megteremtését”. Az első tanácstagi választás az egész országban -Józsa községben is - 1950. október 22-én zajlott le. Józsán 122 rendes illetve póttagot választottak, a végrehajtó bizottság elnöke Szabó Imre, a titkára Asztalos Imre lett. A tanács fő feladatának tekintette a termelés, a terménybegyűjtés (beszolgáltatás) és az adófizetés munkáit.

Jó ha tudod, hogy a tanácsrendszer a kommunista uralom alá került országokban az oroszországi szovjetek (tanácsok) mintájára létrehozott, egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban álló államhatalmi-népképviseleti szervek rendszere. Hazánkban 1950-ben hozták létre a különböző szintű tanácsokat, melyeknek hatásköre, szervezete és feladatköre a többszöri kisebb-nagyobb átszervezés ellenére lényegében változatlan maradt. Népképviseleti jellege meglehetősen formális volt, a gyakorlatban mint a pártállam utasításainak végrehajtója működött. Ezért 1990-ben az új önkormányzatok megválasztásával egyidejűleg a tanácsrendszert megszüntették, az államigazgatást és a helyi képviseleteket teljesen megújították.
Tudod-e. hogy a beszolgáltatási rendszer fenntartását 1945-48-ban az élelmiszerkészlet jobb szétosztása, az országban állomásozó szovjet katonaság ellátása és a mezőgazdaságnak az újjáépítésbe való hatékonyabb bekapcsolása indokolta. 1949-53 között a városi lakosság ellátásán kívül a mezőgazdasági haszonnak az iparba való juttatása miatt tartották fenn. Az erőszakos eszközökkel működtetett beszolgáltatási rendszer következménye az lett, hogy a parasztság kb. 1,5 millió hold szántóföldet hagyott műveletlenül vagy ajánlott fel az államnak. Később ezen a hatalmas földterületen (is) állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket szerveztek.
A tanácshatalom első éveiben jelentős építkezések kezdődtek községünkben. Társadalmi munkával megépült a felsőjózsai részen a községi kultúrotthon, 1955-ben befejezték az alsójózsai emeletes iskola és a tanári lakás építését. Tovább bővítették a villanyhálózatot, a volt főjegyzői lakásból orvosi rendelőt és lakást alakítottak ki. A Monostori-erdőben “a kormány beruházási politikájának következtében” nagyszabású építkezés kezdődött, s itt (”a vállalatnál”) a község felnőtt dolgozóinak többsége munkát talált. A nagyszentgyörgyi major környékén egy hét utcából álló településrész (Kisházhely)
alakult ki a háborút kővető években, az építkezésekhez a majorsági épületek bontása szolgáltatta az alapot.
Az 1956-os októberi forradalom kitörésének hírét a község lakosságának többsége nagy lelkesedéssel fogadta. Azoknál a családoknál, amelyeknél “világvevő” rádió volt, a szomszédok gyakran összejöttek, feszült figyelemmel hallgatták a nyugati adok híradását és élénk vitát folytattak az ország sorsáról, jövőjéről Debrecenből egyetemista fiatalok érkeztek a faluba, akik több gyűlést tartottak a művelődési házban és az iskolákban. Megalakult a józsai Forradalmi Bizottmány is, de néhány üléstől eltekintve tényleges tevékenységet nem folytathatott, mert november elején a szovjet hadsereg egységei ismét megszállták Magyarországot. A hajdúhadházi országúton vonuló harckocsik dübörgését éjszakákon át hallani lehetett Józsán is. A falu fölött köröző repülőgépekből mázsaszámra szórták a “nyugalomra, békés építőmunkára” ösztönző röplapokat.

Buda Ferenc 1936-ban született Debrecenben. A második világháború legnehezebb heteit (Debrecen bombázása, az oroszok bevonulása) alsójózsai rokonainál töltötte. 1956 októberében az idegen megszállók ellen fellázadt egyetemisták egyik vezetője volt, s a Forradalom leverése után “a demokratikus államrend elleni izgatás vádjával” letartóztatták és egyévi börtönbüntetésre ítélték. (Verseit a rendszerváltásig Für Lajos őrizte.)
Csöndország című kötetét a Forradalomban elesett hősöknek, a legyilkolt áldozatoknak, s a megtorlások során kivégzett, agyonkínzott vértanúknak ajánlotta. “Mindazoknak - írja a költő -, akik történelmünk tragikus fényű napjaiban s a ragyogásra rászakadó éjszakában helyettem is meghaltak.”

FEKSZEM CSAK EGYMAGAM

Jajgatva sír a szél
nyugalmát nem leli
ágak szikár hegyén
Október lángjai

Szőlőszemek között
parányi pók lapul
holtában ím a lomb
repülni megtanul
Ahány még fönnmarad
lehull mind reggelig
hulltukkal életem
tetézve megtelik

Szemembe por szitál
talpamra sár tapad
fölszedni sem tudom
szétrongyolt sátramat

Juhokkal sík mezőn
járnék én boldogan
vernék izzó vasat
ha adnál jó Uram

Fekszem csak egymagam
aludni nem tudok
néznek rám szótlanul
elhamvadt csillagok

Kitekintés

1946-ban Debrecenben megnyílt az első népi kollégium, a Bartók Béla Kollégium.
1950-ben az egyetemen megkezdte munkáját az új természettudományi kar, 1952-ben minisztertanácsi rendelettel Kossuth Lajos Tudományegyetemre változtatták az intézmény nevét.
1956. október 23. Az egyetemisták szervezkedése mellett egyre nő a tüntetők száma a belvárosban. Az esti órákban a karhatalmisták rálőttek a Kossuth utcai tüntetőkre. Két ember meghalt, többen megsebesültek. November 4-én hajnali négy órakor a szovjet csapatok támadást indítottak és elfoglalták Debrecen fontos középületeit. A forradalom vezetőit letartóztatták.