Józsa története

Egy város, vidék éghajlatát több éghajlati tényező alakítja ki:
a) a Nap sugárzásából származó hőenergia (a Nap “ereje”, a napsütéses órák száma);
b) a tengerektől, óceánoktól való távolság (a nagy vízfelületek mérséklik a hideget és a hőséget);
c) a légtömegek mozgása (az általános légcirkuláció, amelyet a hőmérsékleti és légnyomáskülönbségek hoznak létre);
d) a tengerszint feletti magasság és a domborzat. (Mivel Debrecen sík területen fekszik az utóbbiaknak alig van szerepük a helyi éghajlat kialakításában.)
e) az Egyenlítőtől való távolság.
Debrecenben és környékén a napsütéses órák száma évente: 2045 óra. Ez a lehetséges évi 4444 órának még a felét sem éri el. Ennek okát főként a felhőzetben és bizonyos mértékig a levegőszennyeződés napfényt visszatartó hatásában kell keresnünk. A város a legtöbb napfényt júliusban kapja, kb. 300 órát. Ez napi 9,5 óra napsütésnek felel meg. A “legsötétebb” hónap december, ilyenkor a legrövidebbek a nappalok, sok a felhőzet, naponta csak másfél órán át süt a nap. (A napsütéses órák december havi átlaga: 47.)

A napfényes Szeged és Debrecen, illetve a gyakran felhős Szombathely között több mint 300
óra az eltérés! Ez azt jelenti, hogy Szegeden és Debrecenben egy teljes nyári hónappal többet süt a nap minden évben, mint Szombathelyen.

Debrecenben az évi középhőmérséklet kereken 10 °C (Celsius fok). A legmelegebb hónap július, 21 fokos átlaghőmérséklettel; a leghidegebb pedig január, mínusz 2 és fél fokkal. (A hőmérséklet évi ingadozása tehát átlagosan 23,5 fok.) Fagy csak júliusban és augusztusban nem fordult még elő, viszont gyakoriak a májusi fagyok. Míg Budapesten 1920 és 1930 között egyszer sem fordult elő májusi fagy, Debrecenben 10 alkalommal fagyott!

Alsójózsa középhőmérséklete kb. 0,5 fokkal, Felsőjózsáé pedig kb. 0,2 fokkal kevesebb a debreceni átlagnál A városon kívül - főként a növénytakaró, az erdők miatt - a hőmérséklet valamivel hűvösebb, mint a városban. A ‘Városi hatás” - a kőépületek, aszfalt utak felmelegedése a nyári napsütésben, az épületek fűtése télen, a járművek légszennyezése stb. - észrevehető felmelegedéshez vezet.
A nagy vízfelületek közül Debrecen időjárására a legnagyobb hatást az Atlanti-óceán és a Norvég-tenger (Golf-áramlat) fejti ki. Az óceántól a város kb. 1300 km távolságra fekszik. Debrecen, akárcsak egész Magyarország, a mérsékelt övben, a nyugatias áramlási rendszerben helyezkedik el. A nyugatias (óceáni) áramlás, légmozgás azonban évszakonként változó, sőt el is maradhat. Helyette a) gyakran északias /arktikus/,
b) ritkábban keleties /kontinentális/
c) olykor délies /mediterrán vagy szubtrópusi/ áramlás alakul ki.
Az uralkodó szélirány északi-északkeleti, illetve délnyugati. A kiadós nyári esők a hortobágyi Pente-zug felől szoktak érkezni.
Azt a folyékony vagy szilárd halmazállapotú vizet, amely a légkör vízgőztartalmából a föld felszínére kerül, csapadéknak nevezzük. A hulló csapadék lehet: eső, hó, jégeső és ónos eső, a felszíni csapadék pedig lehet: harmat, dér és zúzmara. Magyarországon az évi csapadékmennyiség 95 %-át a hulló csapadék szolgáltatja, a felszíni csapadék mindössze 5%.

Debrecenben a csapadék évi átlagos összege 593 mm, azaz csaknem 60 cm. (Kb. ennyi az országos átlag is; Szombathely környékén azonban lényegesen több, Szolnokon pedig ennél kevesebb csapadék hullik.) A legcsapadékosabb hónapok: május és a nyári hónapok, illetve november, ezekben a hónapokban van a legtöbb esős nap. A legtöbb eső azonban júniusban esik, a legkevésbé csapadékos hónap pedig február.
A legtöbb hó januárban hullik, a hótakaró tartóssága Debrecenben átlagosan 36-38 nap között váltakozik. A hóréteg vastagsága telente átlagosan 2-4 cm (januárban és februárban 4-7 cm). A legkisebb hóvastagság 3 cm, a legnagyobb pedig 76 cm.

Tudod-e, hogy a karácsonyt akkor nevezzük “feketének”, ha hóesés nélkül múlik el! A havas karácsony neve “fehér” karácsony. Józsán három karácsony közül kettő fekete szokott lenni.
Józsán a hortobágyi Pente-zug nevét Bence zug-ként ismerik. Az esőről szóló mondás Felsőjózsán így hangzik: “Ha a Bence zug felől dörög, biztosan eső lesz.”

Kitekintés

Több mint 400 évvel ezelőtt (1585-ben) az aszály és a döghalál miatt Debrecenben éhínség pusztított. Feljegyezték, hogy “az emberek az meghalt dögöt megnyúzták és megették, az ember az ő gyermekét megölte és eltemette, melyre az éhség vitte.”
1763 márciusának közepén “olyan borzasztó hideg volt (előbb már meleg idő kezdődött), hogy minden nagyobb víz befagyott, sok ember és jószág megfagyott.”
1770, január 18-án este “napnyugatnak oly vörösség mutatkozott az égbolton, amely nagyon ijesztőnek látszott és amelyhez hasonlót sem én, sem az öregebbek nem láttak. Tartott 6 órától fél 9-ig”. (Sarki fény volt.)
1791. “Ez az év rendkívül áldott esztendő volt. Minden termés szép és gazdag volt. ”
1804. január 9-én “a városban három helyen is lecsapott a villám, egyszerre mindenütt meggyulladt: Kandiában egy lóistálló, a város istállója és Péterfiában egy disznóakol; öt katonalovat a mennykő megütött. Tizedikén hajnalban 1 és 2 óra között ismét belevágott a sóhivatalba és az adószedő házának a tetejébe. De szerencsére nem gyújtotta fel.”
1818. “Ez a tél nagyon enyhe volt, az ablakok is legfeljebb három napig voltak befagyva. A szegény embereknek nem kellett sokat fűteni, március elején már olyan jó meleg volt, mint nyáron…”
1888. január 16. Negyedik napja, hogy a hófúvások körülzárták Debrecent, a vasúti közlekedés megbénult. Az Ebesnél elakadt gyorsvonat utasait szánkók szállítják Debrecenbe és Hajdúszoboszlóra.
1939. március 23-án hajnali négy óra után földrengés okozott riadalmat a város lakosai között.