Felsőjózsa térfelszíni viszonyai
Településünket az élő és a már kiszáradt patakok völgye négy nagyobb egységre tagolja:
a) A felsőjózsai és felsőszentgyörgyi partszakasz (Klastrom-part, Bondor-hát);
b) A Tócó-völgytől keletre fekvő Csonkatornyi-part és Unoka-part;
c) A Józsa-ér két ága közötti Ér-hát (szentgyörgyi Homok-halom, Úri-halom);
d)Az Erdőhát.
A Tócó-völgytől nyugatra fekvő felsőjózsai és felsőszentgyörgyi partszakasz mintegy három kilométeren át, egészen a Bondor-hátig (a Bondorhát utcáig) emelkedik, majd Balmazújváros felé lejt. A Bondor-hát 30-40 méterrel magasabb a Tócó-völgy talapzatánál. Ez a szintkülönbség alföldi viszonylatban igen jelentős. A korai fagyok miatt Alsójózsán néhány nappal korábban kezdődik az ősz, de pár nappal a tél is tovább tart.
A felsőjózsai rész kb. 8 négyzetkilométernyi területű, ezt is további völgyhajlatok szabdalják kisebb-nagyobb részekre. A legszembetűnőbbek a Tócóba torkolló Szil-völgy (Temető-alj) és a zeleméri Mély-völgy déli ága. A Tócó ér és a Szil-völgy közötti földháton, a Klastrom-parton állt a középkori Szent György-templom. Romjai ma is láthatók az országút és a Tócó között (a Tüzép mögött). A Tócó és a Mély-ér között található az ősi zeleméri földvár, amely feltehetően egy honfoglalás kori magyar települési központ maradványa.
Néhány nevezetesebb völgy még az Oncsa és a Zelemér közötti Kút-völgy és a Rózsavölgy utcai Kuczik-lapos. Jól látható a Gönczy Pál utcától északnyugatra a Hátszeg nevű emelkedés, előtte pedig a Szil-völgy.
Ember alkotta mesterséges halom (kunhalom, őrhegy) is volt Felsőjózsán, egy az Elek utcai iskola mellett (Józsa-laponyag), egy pedig az Őrhegy utcában (Figyelő-halom). Sajnos, az emberek az elmúlt évtizedekben mindkettőt széthordták.
A Bondorháton a 19. században kétkertség (szőlőskert) alakult ki: az Elekrész és a Rózsarész. E kertségektől keletre - egészen a Böszörményi országútig - terjedt az Eördöghrész. (Ezek a kertségek az őket birtokló pazonyi Elek, Rózsa és Eördögh földesúri családokról kapták a nevüket.) Alsójózsa határa a mai Ördögkert utca volt, a Rózsás csárdától nyugatra fekvő Rózsástelep (a Sillye Gábor, Függetlenség, Rózsástelep és Deák utcák eleje) tehát Alsójózsához tartozott. Felsőjózsa területe viszont lenyúlt az alsójózsai Unokakertig, a mai Gát utca volt a határ. E felsőjózsai településrészt, ahol ma a könyvtár, orvosi rendelő, a tüzép és a gázcseretelep van, az országút menti Csillagos nevű csárdáról Csillagosnak nevezték el. A mai könyvtár helyén a csillagos! temető volt. A Tócó ér Rózsás mögötti szakasza Alsójózsához, a csillagosi szakasza Felsőjózsához, a Laposon átfolyó felső szakasz pedig Szentgyörgy-pusztához tartozott.
A Hadházytelep, Tóthtelep és az Oncsa a két világháború között alakult ki, a Szentgyörgyfalvi lakótelepet pedig az elmúlt években kezdték kiépíteni.
Felsőjózsa településrészei
19. századi szőlőskertek: Rózsarész, Elekrész, Eördöghrész és Csillagos
20.századi településrészek: Hadházytelep, Tóthtelep és Oncsa
Az Elek utcai halom
A halmot útépítésre 1929-ben elhordták. Fekvése: Felsőjózsa, Elek utca, özvegy Nagy Sándorné telke. A falu déli részén haladó Macsi határúttói északra, kb. 30 méterre emelkedett. A határúinak ez a pontja, melytől a mérést vettük az Elek utcai iskolához vezető bejáró úttól nyugatra 90 méterre van. A halom magassága 3 méter, átmérője 50 méter volt. Sőregi János régész 1928 őszén a halom közepe alatt feltárta a feldúlt sírt, amely a régi felszín alatt 80 cm-re volt leásva. A sírban összedobált emberi csontok már elkorhadtak… A halom déli felében mély és hosszú üreg volt, mely nem hatolt a halom közepéig…
