A hosszúmacsi Szent Mihály-templom
Zoltai Lajos muzeológus 1912-ben a tempomdomb keleti részét megásatta : téglafalmaradványok és sírok kerültek felszínre. A templom négyszögletű szentélyének alapfalai, melyeket pillérekkel támasztottak meg, hiányosan még ma is megvannak. Sajnos, egyre hiányisabban, mert élelmes emberek több helyen megásták a dombot és kiszedték belőle a téglákat. Mivel a környék ma “senki földje”- úgy is néz ki!-, lassan elhordják az egész dombot, a templomhelytől délre fekvő völgyet, az egykori temető részét pedig feltöltik építési törmelékkel és háztartási hulladékkal.
Szent Mihály temploma a középkori Hosszúmacs falu parókiális egyháza volt. 1219-ben dobokai várnépek Macs (Mochy) faluból vádolták Teleguen fia Cumpurdinust, mert az a földjüket elfoglalta. Mivel dobokai várnépek a Nyírségben is laktak, feltehető, hogy az oklevélben említett “villa Mochy” a Debrecen melletti Macs faluval azonos. Macs birtokot Mihálylaka (ma Alsójózsa) földdel és egy bizonyos várfölddel még V. István király idején kapta Alpra kun főúr, akitől azonban hűtlensége miatt IV. László király 1284-ben elkobozta és Debreceni Rofoyn ispánnak adta. 1311-ben Rofoyn egyik rokonának, Dózsának engedte át. Templomának papja 1332-36 között évi tíz garas pápai tizedet fizetett.
A tatárok lerombolták
A XIV-XV. század több évtizedig tartó perskedés kezdődött Hosszúmacs és a szomszédos Szentgyörgy földesurai között, a Várdayak arra törkedtek, hogy a Tócótól nyugatra (az egri püspökség területén) élő hosszúmacsi jobbágyok ne a nagyváradi püspökséghez tartozó Szent Mihály-templom papjának fizessék az adót, hanem az egri püspökséghez tartozó Szent György-templom papjának.Vele kereszteltessék meg gyermekeiket, előtte áldozzanak, tőle vagyék fel az utolsó kenetet, s vele temettessék halottaikat:
“Mivelhogy a Szent György-templom az anyaegyház, a Szent Mihály-templom pedig csak leányegyház”.
A pert a Várdayak nyerték meg : a XVI. század második felében mind Macsot, mind Szentgyörgy falut az egri egyházmegye püspöki tizedet fizető helyei között említi az egri főegyház Szent János-könyve.
A templomot 1594-ben a törökök oldalán harcoló krími tatárok rombolták le. Tégláit a debreceni katolikus templom falába építették be 1720-25 között.
Öreg fűzfák
Néhány évtizeddel ezelőtt igen megkapó, szép volt itt a táj, különösen a templomdomb környéke , a Tócó széles völgye. Az ér - a Csőszház-dombot elkerülve - éles fordulóval kanyarodott be a templomdomb alá. Partjain évszázados fűzfák nőttek A folyószabályozás során a kanyargó patakból egyenes csatornát készítettek. A régi meder pusztulásnak indult, ma betöntörmelék, szradó istállótrágya, fólizsákba csomagolt oszló állati tetem látható benne. Néha a szennyvízszippantó autókból is itt eresztik bele a Tócóba a szennyvízet. Az öreg fűzfák még állnak. Az egyik fa törzse embermagasságig feketére égve: valaki körben tüzet rakott alatta. Látni szerette volna talán, hogy a régi idők uplsó tanúja hatalmas fáklyaként hogyan ég el ?
A hozzászóláshoz, regisztrálj vagy jelentkezz be .