Hatalmaskodási esetek a középkori Szentgyörgyön
A hatalmaskodás feudális jogi fogalom, a másik nemes ember személyének, vagyonának, illetve jogainak erőszakos megsértése.
.Alapesetei a következők: “nemes ember házába való erőszakos behatolás, nemesi javak vagy tartozékok erőszakos elfoglalása, nemes ember törvényes ok nélküli letartóztatása, illetve megverése, meg-sebesítése vagy megölése”.
Tucatnyi azoknak a középkori okiratoknak a száma, amelyek arról tudósítanak hogy a főnemesi Várday család Debrecen melletti birtokát, Szentgyörgyöt is többször érte támadás a szomszédos földbirtokosok részéről. Sőt, maguk a Váradyak is követtek el hatalmaskodást a közelebb vagy távolabb lakó földesurak birtokain. A régi oklevelek a hatalmaskodások okait nem mindig világítják meg kellően, az azonban rendszerint kiderül belőlük, hogy a földesúr a szolgálatába szegődött kisnemesek (familiárisok) és nem egyszer a gazdatisztek (officiálisok) társaságában követte el az erőszakot.
1464 nyarán Szakolyi Miklós panaszt tett Mátyás király előtt Várday László és társai: Apagyi Péter, Anarcsy Gerhard, Bán Dénes, Kércsy János és Kércsy Albert ellen, mert az említett nemes urak familiárisaikkal behatoltak a Szakolyiak Téglás nevű falujába, s onnan elraboltak két jobbágyot, Lánczos Andrást és Fülöp Vincét. Az összekötözött foglyokat Szentgyörgyre hurcolták, ahol vasra verve fogságban tartották. A király a Várday László és társai által okozott károk ügyében a leleszi konvent útján sürgős vizsgálatot és perbe idézést rendelt el.
Negyedszázaddal korábban, 1439 márciusában a Várdayak ellen követtek el erőszakot. Brankovics György rác despota “böszörményi népei” éjjel rátámadtak a védtelen szentgyörgyiekre és elraboltak tőlük 125 lovat!
Albert király rendeletben kötelezte Csaholyi Jánost, Báthory Istvánt és a Szabolcs megyei szolgabírákat. hogy a hatalmaskodás ügyében, “melyet a két Várday Miklósnak, Szabolcs vármegye főispánjainak szentgyörgyi birtokán követek el általános jellegű vizsgálatot tartsanak”.
Szentgyörgy történetének egyik legemlékezetesebb és legmegrázóbb hatalmaskodást esete 1454 telén történt Doby László, Farkas Tamás, Bolthy János, Bolüiy László, Pyke Balázs és Pyke Miklós nemes urak familiárisaikkal és jobbágyaikkal - talán valamilyen sérelem miatt -fegyveres támadást intéztek Szentgyörgy falu ellen. Feldúlták a tiszttartó és a familiárisok kúriáit (nemesi udvarházait) és a jobbágyok lakóházait. A lakosokat “borzalmas ütlegekkel kegyetlen csapásokkal” verték és az eszméletlen, félig holt embereket magukra hagyva, kifosztották a házakat gazdasági épületeket és karámokat. Elhajtották “a kancákat csődöröket. marhákat és aprójószágokat” s ezzel a birtokosoknak és a jobbágyoknak alig pótolható károkat okoztak. Az esetet Várday Miklós és Aladár jelentette V. László királynak, aki a birokháborítókat 1455. január 11-én kelt levelében a királyi ítélőszék elé rendelte.
A hatalmaskodás kezdetben fej- és vagyonvesztéssel járt Zsigmond király (1387-1437) törvényei azonban már különbséget tettek kisebb és nagyobb hatalmaskodások között s ez a büntetések enyhítését is jelentette. “A fej- és jószágvesztés később fejváltsággá enyhült, s az elvesztett ingatlanvagyon is visszaválthatóvá vált”
Bizonyos, hogy a nagyhatalmú Várdayaknak és Szentgyörgy lakosainak szinte minden esetben sikerült visszaperelniük a birtokháborítóktól az elrabolt javakat a testi és lelki megpróbáltatásokat a borzalmas csapásokat és kegyetlen ütlegeket azonban aligha lehetett egykönnyen elfelejteni.
A hozzászóláshoz, regisztrálj vagy jelentkezz be .