Józsa története

A zeleméri szántók déli részén több ágból összefolyó Tócó ér széles völgye két földrajzi tájegységet választ el egymástól: a tölgy és akácerdőkkel borított, homok buckás Dél-Nyírséget és a termékeny lösz talajjal fedett Hajdúhátat. Józsa e két táj egység déli lejtőjén alakult ki, északkelet-délnyugati irányú utcái és útjai csaknem 10 km hosszan nyúlnak el a Monostori-erdő és a nagymacsi-balmazújvárosi szántóföldek között.

A településtől északra a térfelszín enyhén emelkedik, majd a zeleméri Mély-völgytől Böszörmény felé ismét lejt. Józsa és Zelemér határán van a Hajdúhát legkiemelkedőbb pontja, a Csegei-halom, tőle délre pedig Felsőjózsa legmagasabban fekvő településrésze, Bondorhát. A Tócó keleti partján, Alsójózsától északra és keletre összefüggő erdőségek állnak: a Szent györgyi-, Rákóczi-, Bodai-, Monostori-, Böszörményi- és a hadházi Csere-erdő. A Szentgyörgyi- és Monostori-erdő közé ékelődő Alsójózsa legmagasabban fekvő része az Erdőhát, Szőlőhegy és Csúcs utcák környéke. Mind a felsőjózsai, mind az alsójózsai településrészt kisebb-nagyobb földhátak (partok) és lapos, völgyszerű mélyedések (aljak) tagolják további, egy mástól jól elkülönülő részekre. Különösen szembetűnő a földfelszín egyenetlensége a Tócó kilométernyi széles völgyének két oldalán.

A Tócónak és egykori mellék vizének, a két ágból összefolyó Józsa-érnek a völgye négy nagyobb egységre tagolja a területet .

A Tócótól nyugatra elterülő felsőjózsai partszakasz mintegy 3 kilométeren át (egészen a Bondorhát utcáig) fokozatosan emelkedik, majd a Hortobágy felé lejt. Bondorhát 30-40 méterrel magasabban van a Tócó-völgy talapzatánál. Legmagasabb pontja a 166 m magas Csegei-halom, amely már zeleméri földön emelkedik.

Ezt a kb. 8 négyzetkilométernyi területet is további völgyhajlatok szabdal ják kisebb-nagyobb részekre. A legszembetűnőbbek a Tócóba torkolló Temető-alj és a zeleméri Mély-völgy. A Tócó és a Temető-alj közötti földháton, a Klastrom-parton állt a középkori Szentgyörgy település Szent György titulusú temploma, a Mély-ér és a Tócó összfolyásától délre pedig Debrecen környékének egyik legrégibb földépítménye, a zeleméri földvár látható.

A Tócó és a nagyrészt már ki száradt Józsa-ér nyugati völgye egy több száz méter széles, mintegy másfél km hosszú földhátat fog közre, melynek két kiemelkedő pontja van: a Csonkatorony utca déli felében s a MAV-műhelytelepen elterülő lapos halom, ill. a Hegy utca környéke: az Unoka-part. Mindkettő ősidők óta lakott hely.

A Józsa-ér két ága közötti fold hat déli részén (a Kiskert és Józsakert utca környékén) szintén több ősi telephely található. A terület északi végén a Szent györgyi-homokhalom áll

Az alsójózsai Vénkert, Tus-kóskert és Csúcs évszázadokkal ezelőtt még erdő borította vidék volt. Észak-déli irányú homokhátak és nedves talajú szélbarázdák tagolják kisebb részekre. A homok dombok közül kiemelkedik az erdei Nagy part (143 m) a Szőlő-hegy és a Dinnyés halom, a völgyek közül pedig a Medvés-alj.