Ki volt Várday István?
Szentgyörgy földesura, Kisvárda részbirtokosa. Az apja Várday Pelbárt, a nagyapja Várday Domokos, aki 1380-ban a rokon Báthory családdal pereskedett.
István egyetemi tanulmányait a lengyelországi Krakkóban kezdte meg, ahol 1444-ben így volt bejegyezve: Stephanus Paíibaru” de Warada, azaz Várday Pelbárt fia István. Krakkóból Bécsbe ment, s az ottani egyetemre. 1446. április 14-én iratkozott be, “fizetvén hét garast”. Ausztriából Olaszországba utazott, s 1448. március elsején már Ferrarában a kánonjog hallgatója. Megérkezése nehézségeiről és az őszig előfordult költségeiről érdekesen számol be leveleiben. Várday Miklós Szabolcs megyei főispánnak, királyi kincstartónak, aki az unokatestvére volt, öt levelet írt, az utolsót 1449. július 14-én, amelyben közli, hogy doktori vizsgára készül. Ottani tanulásához tartozik, hogy 1449 őszén nővére férjétől, Szakolyi Miklós nándorfehérvári várnagytól és kapitánytól 100 arany forintot kapott tanulmányai folytatására. 1450. április 20-án különböző ajándékokat küld Ferrarából édesanyjának.
Ferrarából Páduába ment, ahol a nyári félév lezárta előtt, 1450. augusztus 29-én kánonjogból sikeres doktori vizsgát tett.
Tanulmányait befejezte, így hamarosan hazautazott Magyarországra. 1451 február 10-én már mint “doctor decretorum” váradi kanonokként szerepel Három év murva erdélyi préposként/pra-epositus = kisebbrangú föpap/Németországban, Würtzburgban jár. Egy 1454. október 31-én kelt levelét így írta alá: Stephanus de Warada, decretorum doctor, praepositus Transilvanensis. Hamarosan egri püspök lesz, majd 1454-től egészen 1471-ben bekövetkezett haláláig kalocsai érsek.
Kiváló érdemeiért II. Pál pápa 1467. szeptember 18-án - Mátyás király többszöri kérésére - bíborossá nevezte ki, s érdemeit kortársa, a neves történetíró Bonimi is megörökítette, kiemelve, hogy a tudományokban és a hadviselésben egyaránt járatos, s hazánk határait ügybuzgón védelmezi a törökökkel szemen.
Várday István Hunyadi Mátyás egyik legbizalmasabb embere volt. Mátyást 1458. január 24-én kiáltották ki királlyá, de a koronát csak 1464. március 29-én tehette fejére. Az idegen kézre került korona visszaszerzésében igen nagy érdemei voltak Várday Istvánnak. A király, hálája és bizalma jeléül, az 1464 elején egyesített fő és titkos kancellária élére. Vitéz János nagyváradi püspökkel együtt - Várday Istvánt nevezte ki.
A kancellária ekkor vette használatba a király újonnan vésetett kettős pecsétjét: a nagypecsétet és aranypecsétet, s ezek őrzése és a királyi oklevelek megerősítése Várday István és Vitéz János feladata volt.
Ez volt az a korszak, amikor a Hunyadi-birtokkal (Debrecen és Böszörmény) szomszédos Szentgyörgy életében is jelentős változások következtek be. Településünk mezőváros (oppidum) lett, és 1458-ban, majd 1461-ben országos vásárt tartottak a főterén, a Szent György-templom előtti vásártéren. Mátyás király 1460, április 5-én Budán kelt levelében Várday István kalocsai érsek szentgyörgyi népeit (nemeseket, szabad parasztokat és jobbágyokat egyaránt) felmenti a debreceni és böszörményi vámok fizetése alól. Két évvel később Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet levélben utasítja vámtisztjeit, hogy a Várday István kalocsai érsek szentgyörgyi birtokán élő népeket vámokkal ne terheljék, ha vásárba viszik árujukat 1464-ben Mátyás megerősíti édesanyja kiváltságlevelét. : Az adott időben a Várdayaknak két (vagy több?) kúriájuk (nemesi udvarházuk) is volt Szentgyörgyön. Az egyik az alsójózsai emeletes iskolától délre, az Úri-halmon, a másik pedig a Telek utca végén, a Hartstein-kastély helyén állhatott. Nem lehettek igazán fényűzőek, mert Várday Miklósné Percnyi Katalin-a kisvárdai várkastély felújítása idején - nem ezeket választotta lakhelyéül, hanem a monostori udvarházat Virágh Ferenc történetíró azt írja róla: 1463 májusában “az özvegy valószínűleg monostori kastélyában tartózkodott…” Később így folytatja: “Úgy látszik, Katalin asszony a telet is a kedvelt lakhelyén, Monostoron töltötte”
Valószínűleg Monostoron kapta kézhez azt a száz arany forintot is, amelyet Várday István küldött neki azzal a kéréssel, hogy “ebből téglát és meszet készíttessenek” és feltétlenül a kisvárdai vár korszerűsítésere fordítsák!
A hozzászóláshoz regisztrálj, vagy jelentkezz be.