Józsa története

Tócóvölgy

Fekete Péter muzeológus 1959-ben megjelent könyvében a zeleméri földvárról mindössze annyit közölt,
hogy a neve csak “a régi írásokban fordul elő” , a mai nyelvhasználatban teljesen ismeretlen.
A még napjainkban is feltáratlan földvárról M. Nepper Ibolya régész egy 1981-ben Hajdúböszörményben megjelent munkájában írt részletesen. Terepbejárása során megállapította, hogy a nép ajkán ” vadászok sáncának ” nevezett földvár hossznégyzet alakú, körvonalas a sáncok “az U. Szabó tanyától jól kivehetőek”.

Hol található a földvár ?

A földvár a zeleméri vasúti megállótól 1,2 km-re található a Tócó (régi névvázlatán:Földvár-fok/, a Mély-ér és a Bodzás-völgy által határolt halom tetején, a szentgyörgyi Bogaras dűlőtől északnyugatra. Egykor csak a Nagy út (35-ös országút) felől vízjárta. mocsaras völgyek,. nádasok és füzesek azokon túl pedig erdővel borított dombok védték. A sáncok közül a délnyugati (a Nagy út felőli) volt a legszélesebb és legmagasabb, ennek sarkán a bástyaszerű védő építmény maradványai még napjainkban is elég jól kivehetőek. Az erődítmény keleti felében lapos földhalom látható, egy hajdani építmény maradványai. Az utóbbi évtizedek régészeti terepbejárásai és feltárás alapján egyre biztosabbá válik, hogy Zelemér környéke 1100 évvel ezelőtt nem is kis szerepet játszott a honfoglaló magyarság tiszántúli megtelepedésben.

Települési központ lehetett

“Vizsgált területünkön két nagyobb települési központ rajzolódik ki - írja M. Nepper Ibolya a Honfoglalás és régészet című kötetben (Bp. 1994.) Az egyiknek a bihari vér központja, ahol a Sebes-Körösnek és mellékfolyóinak vonalára vannak felfűzve egymástól 4-6 km-es távolságban szabályosan a honfoglaló temetők. A másik központ a Hajdúböszörmény és Debrecen között található Zelemér mellet földvár és tágabb környéke. Innen került elő az ökörfejes arany övveret, a környéken vált ismerté a bodaszőlői középrétegbeli temető , s a négy józsai köznépi temető . E lelőhelyek a Tócó folyó partján sorakoznak. a téglalap alakú földvár mely a Tócó két forráságának egyesülésénél helyezkedik el, nincs felmérve, sajnos régészeti kora sem hitelesített.”

Gut- Bidesgut-Büdöskút

A bodaszőlői honfoglalás kori leletek nem a település belterületén, hanem a községtől északra, a Belső-erdő, a Peres és a Lorántffykert között elterülő Bidesguti (mai nevén Büdöskúti )
erdőben , a pulyka építésekor kerültek a felszínre. További kutatásra, terepbejárásra és régészeti feltárásokra van szükség ahhoz, hogy a temetőhöz tartozó egykori fellehetően előbb gutnak, majd Bidesgutnak nevezett telepnek a maradványait is megtalálhatjuk. ( a Zeleméry család a svábföldi eredetű Gut és Keled nemzetségből származik.)
Ismerve a régészek, történészek , a bodai és hajdúböszörményi olvasók kíváncsiságát vállalkozó kedvét és hajlandóságát is, bizonyosak vagyunk benne, hogy az elkövetkezendő években sor kerül majd a földvár szakszerű feltárására. Az újabb leletek és felismerések nemcsak Zelemér, hanem az egész magyarság történetét értékes adalékokkal fogják gazdagítani.