Józsa történelme

Ez egy +1 ikon, amit megnyomva az adott találatot ajánlhatjátok barátaitok, ismerőseitek, és az egész világ számára. Szerző ©Copyright A szerzői jogokkal kapcsolatban.

    Találtál-e valaha régészeti leleteket ?

    Eredmények

    Töltök ... Töltök ...


1956 Október

BeküldveHírek ekkor október 12th, 2013

„Józsa Község Dolgozó Népe csatlakozik a megalakult debreceni Szocialista Forradalom Bizottmányhoz.

A kiadott 27. pontban foglalt kiáltványt részben elfogadja, részben pedig módosítja és egy pár kérdéssel pedig kibővíti.

1/. A Szovjethadsereg hazánkban tartózkodó egységeit a rend helyreállitása után Magyarország területéről vonják ki.
A község dolgozó népének egyöntetüen kérelme az, hogy Szovjetunió hazánkat azonnal hagyja el, és jelenben a felkelőkkel szemben a fegyverét azonnal tegye le.

2/. Uj választójogi törvényt kell létrehoznia, melynek alapelve egyenlő, titkos és közvetlen.
A község dolgozó népének kérelme az, hogy legalább 3. párt induljon el, mert egy pártban választani nem tud.

Tovább olvasom

JÓZSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 1872-ig (Módy György)

BeküldveHírek ekkor június 14th, 2011

Amikor az 1876 : XXXIII. törvénycikkel különböző területű és korábban eltérő jogállású részekből megalakult Hajdu-vármegye, a Szabolcs megyéből idecsatolt kilenc község mellett szintén Hajdú megye közigazgatási egységébe került a már korábban községgé szervezett Alsó- és Felső-Józsa, vagy más néven Józsa-Szentgyörgy puszta és
szőlőskert. Amíg az említett kilenc Szabolcs megyei községnek ki­ vétel nélkül az Árpád korra visszanyúló történeti múltja volt, addig Józsa-Szentgyörgynek mint közigazgatásilag szervezett falunak folyamatos településtörténeti előzményei mutathatók ki. Ennek ellenére nem vétünk a történelmi hűség ellen, ha az Árpád-kori Szabolcs vármegyéhez tartozó Macs / Kismacs, Egyházas Macs, Szentgyörgy / faluban keressük - legalább is területileg - Józsa településtörténeti előzményét.
A valamikor erdőkkel még gazdagon borított, tájilag a Dél Nyírség homokterületéhez tartozó vidék, melynek a középkor során víz gazdag klímája volt, az ember megtelepedésére több alkalmas részből állt, mint ahogy ma a táj felszíni viszonyait tekintve gondolnánk. Erről a területről a korai bronzkortól szinte folyamatosan kerülnek elő régészeti leletek, melyek tanúsítják, hogy e környék évezredeken keresztül hosszabb-rövidebb ideig, de emberi közösségeknek mindenképpen telephelye volt. Honfoglaláskori és kora Árpád-kori régészeti lelet, melyet a későbbi Macshoz, illetve Szentgyörgyhöz kapcsolhatnánk, eddig ugyan­ úgy nem került elő, mint ahogy a
falunak nincs korai okleveles említése sem. A környező terület tatárjárás előtti településtörténeti viszonyainak vizsgálatából viszont arra következtethetünk, hogy Macs, vagy későbbi nevén Kismacs, melyben a Szent György vértanú tiszteletére emelt temp­lom állott, a XII- XIII. században már megtelepedett volt. Ezt azon kívül, hogy a falu neve is korai puszta személynévből vált helynévvé az támasztja alá, hogy a mellette fekvő másik Macs / később Nagy macs, Hosszumacs / 1219-ben már
említve van, amikor is dobokai várnépek laktak benne. Itt a Mihály arkangyalnak szentelt templom állott. Bizonyos­ra vehetjük, hogy ez a Macs volt a korábbi település és a XIII. szá­zadban falukettőződéssel jött létre a Tócó jobb partján a mi Kismacs, később Szentgyörgy egyháza nevü falunk,A Bihar megyében fekvő és a váradi püspökséghez tartozó Nagymacsot a XIII. század végén Debrecen egyik részbirtokosa, Rofoin bán szerzi meg, és sorsa ettől kezdve a Debreceni Dózsa család, Illetve annak leányági örökösei kezén lévő hatalmas kiterjedésű debreceni uradalomhoz kapcsolódott.

Tovább…

A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSEI (Szűcs Ernő )

BeküldveHírek ekkor június 8th, 2011

Egy 1937-ben megjelent Hajdú vármegyéről szóló monográ­fia a Józsáról irt néhány sorát a következő szavakkal kezdi: “Tulaj­donképpen történelme nincs is, ” Az ellenforradalmi korszak tör­ténelem szemlélete szerint nem is volt, mert itt az adott időben nem éltek előkelő, s származásukat évszázadokra visszavezető arisztokra­ta családok, de élt sok ezer dolgos, becsületes ember, akik egy talp­alatnyi földön lábukat megvetve, küzdve egyszerre elemi csapásokkal és társadalmi igazságtalanságokkal, s bár soraikat megritkította a nagy­
arányú gyermekhalandóság, gyakran a legelemibb - napjainkban már magától értetődő, hogy ezek megvannak - egészségügyi, hygiéniai követelményekkel sem rendelkeztek. Mégis helytálltak, s győztek. E nép erőfeszítései, a mi felfogásunk szerint történelem, s inkább történelem, mint az előző reakciós szemlélet.
Az előző gondolatsorból is leszűrhető, a népnek tulajdoná­ba kell vennie a múltat is. A felszabadulás után, a népi demokratikus forradalom folyamatában először a földek, majd az üzemek, gyárak ke­rültek népi-nemzeti tulajdonba. De ahhoz, hogy valóban magunkénak érezzük és tudjuk az országot, fel kell tárni a múlt eseményeit, a dol­gozó nép szerepét, tettét, küzdelmét is. Lényegében ez történik most egyszerre több szinten, s ezek közül nem lebecsülendő feltáró, érté­ kelő munkát folytatnak a helytörténészek, egy-egy község történetével, vagy egy-egy üzem /tsz vagy gyár/ eseményeivel, egy-egy megye ag­rár és munkásmozgalmával foglalkozó szakemberek és lelkes adatgyűj­tők.
Kollégánk vállalta, hogy Józsa nagyközség történetét megírja, bár több nehézség állt előttünk. Egyrészt a határidő túl rövid volt, s ezért a szükséges kutató munkát fokozott intenzitással kellett végezni.
Ennek ellenére feldolgoztuk a Párttörténeti Intézet, az MSZMP Hajdú Bihar megyei Bizottság Archívumának, a Hajdú-Bihar megyei és Sza­bolcs-Szatmár megyei Levéltárnak, valamint a Déri Múzeum Adattára Józsára vonatkozó iratait, több korabeli sajtót, számos forrásértékű ki­adványt és csak tört százalékban, inkább csak a problémára felhívó jelleggel vettük figyelembe a visszaemlékezéseket. Második nehézsé­günk ugyancsak a kutató munkánk során jelentkezett; nevezetesen az anyag túl szórványosan, töredékesen volt megtalálható a fent jelzett helyeken, amely nehézségen csak a szokásosnál is körültekintőbb munká­val tudtunk valamelyest segíteni.
Ezen kivül a feldolgozás során figyelembe kellett vennünk a terjedelmi korlátokat. Mindezek ellenére a munka elkészült, s ezt el­sősorban a község lakosságának kezébe tesszük le azzal, hogy remél­jük a következő lapok olvasása során sikerül a múlt birtokba vételében segédkeznünk, erősödni fog az ember és a táj kapcsolata, a szülőhely szeretete, s ez a jövőben lemérhető eredményeket fog hozni Józsa to­vábbi fejlődéséért kifejtett odaadó, lelkes, a közösség érdekében vég­zett munkákban.
A. mü elkészítése során ragaszkodtunk azon elképzelésünk­höz, hogy a helybeli eseményeket ne elszigetelten vizsgáljuk, hanem a megyei, országos keretekbe illesztve, azokkal összevetve, így állapítva meg a józsai sajátosságokat pozitív és negatív értelemben egyaránt. Ugyanakkor - éppen a terjedelemből fakadóan is - a fenti szélesebb körű faktorokat csak összehasonlítási vagy kiindulási alapul vettük, de jelen munkánkban ezen tényezők elemzésére nem érezhettük magunkat hivatottnak, így bár sok vonatkozásban helyes lett volna a közvetlen környezet / pl. Debrecen, Hajdúböszörmény / elemzése is, sajnálatosan ettől el kellett most tekintenünk.
Elsődlegesnek éreztük, hogy a 100 év története kerüljön feldolgozásra, de egy rövid áttekintő rész erejéig mégis szükségesnek Ítéltük a terület 1872. előtti / a községgé nyilvánítás előtti / történetének megírását is.
A. következő két fejezet a közigazgatás és annak szerveze­ti fejlődésével, illetve ezzel párhuzamosan a település gazdasági és társadalmi életével kívánt foglalkozni. E fejezetek — szerzői lehetőség szerint — igyekezték elkerülni az átfedéseket, bár a témákból eredően számos kérdés többoldalú vizsgálata érdekében is, gyakran azonos problémákat kellett felvetniük gazdasági, társadalmi illetve közigazgatá­si megközelítésből.
Végül utolsó fejezetünkben a község tanácsrendszer alatti eredményeivel, fejlődésével zártuk Írásainkat, törekedve arra, hogy jegy­zeteinkben gazdag forrás jelölést adjunk, s ezzel a jövőben feltétlenül megindítandó, a jelenleginél szélesebb körű kutatásokhoz megfelelő kiin­duló alapot adjunk.
Debrecen, 1972. július 2.
Szűcs Ernő

JÓZSA NAGYKÖZSÉG 100 ÉVE 1872-1972 (Szerkesztette: Szűcs Ernő )

BeküldveHírek ekkor június 8th, 2011

Előszó
Ez a kötet első olyan kiadásban megjelent mű, amely kí­sérletet tesz Józsa történetének összefoglalására.
Létrejöttét indokolta, hogy ez évben ünnepeljük községgé nyilvánításunk centenáriumát, s egyre többen sürgették; lehetővé kell tennünk településünk történetének megismerését. E sürgetéseket figyelembevéve, — vállalva az ügy anyagi kihatását — tanácsülésünk dön­tést hozott, s ennek alapján felkértünk egy kollektívát e munka elvég­zésére. A. mű elkészült, s mi köszönetet mondunk e kollektívának, hogy az általunk kért rövid határidő ellenére vállalta a kutatói és szerzői munkát, de köszönetet szeretnénk mondani azoknak az elv­ társainknak is, akik kezdeményezték, majd a későbbiekben lelkes közreműködésükkel támogatták a helyi anyaggyűjtést, s ezzel jelentősen hozzájárultak a kiadvány megjelentetéséhez.
Száz évről szól ez a könyv, amelyet az olvasó kezében tart.
Száz év nem sok és nem kevés, de aki fáradtságot vesz arra, hogy végig olvassa lapjait e műnek, megismerheti apáink, nagy­ apáink kerekített háromnegyed százados küzdelmét a kapitalizmus ko­rában. De nemcsak az ő nehéz életkörülményeikről, néha már-már re­ménytelen erőfeszítéseikről alkothat képet az olvasó, hanem 1944. ok­tóber 22-e, felszabadulásunk óta eltelt 28 évünk nagyszerű tenniakarásairól és eredményeiről is.
Kívánatosnak látszik, hogy tanulva a múltból és erőt merít­ve eddigi sikereinkből - s gondoljuk ebben segíteni fog ez a könyv is még világosabban látva, még célratörőbben haladjunk előre saját köz­ségünkben is a szocializmus teljes felépítésének útján, hozzájárulva ezzel a magunk frontján hazánk és az egész haladó világ erejének növeléséhez.
E gondolatok jegyében adjuk közre, és ajánljuk községünk lakóinak figyelmébe kiadványunkat.
Horváth Sándorné Józsa Nagyközség Végrehajtó
Bizottságának elnöke

Paradicsomtermelőknek tartozik a hatvani konzervgyár

BeküldveHírek ekkor június 3rd, 2011

Paradicsomtermelőknek tartozik a hatvani konzervgyár
2004.06.17. 15:00
Eger, 2004., június 17., csütörtök (MTI) - Még az elmúlt évi paradicsomtermés árával is tartozik a hatvani konzervgyár a termelők egy részének. A gyárat működtető Arany Fácán 1934 Kft-nél a dollár árfolyamának esésével és a külföldi piacok elvesztésével indokolják a gazdasági nehézségeket.
A hazai paradicsomtermelők egy részét tömöríti a Agrárflóra
Termelői Értékesítési Szövetkezet (TÉSZ), amely a közelmúltban már
több közgyűlést hívott össze, annak megbeszélése érdekében, hogy
milyen lépéseket tegyenek a hatvani konzervgyárral szemben, amely a
tavalyi paradicsomtermés árával tartozik a termelőknek.
Lóczi László, a TÉSZ igazgatósági tagjának adatai szerint a
szövetkezet 280 tagjának 250 millió forinttal tarozik a konzervgyár.
Hozzáfűzte: a gyár nem csak az Agrárflórának adósa, hanem más
szövetkezeteknek és cégeknek is.
Tudomása szerint vannak olyan társaságok és szövetkezetek,
amelyek termésük árának egy részét már megkapták a feldolgozó
gyártól, de az Agrárflóra tagjai a mai napig egyetlen fillért nem
láttak a hatvani konzervgyártól.
A szerződés szerint a szállítást követő 30 nap múlva ki kell
fizetni a beszállított zöldségfélék árát, tehát még tavaly október
végén meg kellett volna kapniuk a pénzüket a termelőknek, mutatott
rá Lóczi László.
Elmondta azt is, hogy arra már volt példa, hogy a gyár később
fizetett egy-két hónappal, de az még nem esett meg, hogy közel egy
évig ne elégítette volna ki a beszállítókat.
A TÉSZ igazgatóság tagja közölte: tudomásuk szerint a
konzervgyárat üzemeltető cég felszámolás alá kerül.
“Ha ez bekövetkezik, a termelők végképp lemondhatnak a
pénzükről” -fűzte hozzá.
Szabó Zsolt, a konzervgyár igazgatója előre bocsátja:
folyamatosan elégítik ki azokat a kistermelőket és cégeket, akik
tavaly szállítottak paradicsomot a gyárnak, és ez év végéig
mindenkit kifizetnek.
Elmondta: a dollár árfolyamának csökkenése miatt került nehéz
gazdasági helyzetbe a gyár. Tavaly termékeik 75 százalékát külföldön
értékesítették, de ez évre elvesztették külhoni piacaik egy részét,
így az idén a belföldi értékesítés a meghatározó.
Az igazgató azzal érvelt, hogy a társaságnak folyamatosan kell
fizetnie a hiteltörlesztéseket, finanszírozni a napi termelést,
emellett a termelők részére járó pénzt is folyamatosan törlesztik.
A társaság felszámolásának híréről elmondta, hogy a cégcsoporton
belül az exporttal foglalkozó cégük került nehéz helyzetbe, de ez
nem érinti közvetlenül a paradicsomtermelőket.
Az igazgató elmondta, hogy tavaly 600 ezer tonna paradicsomot
dolgoztak fel, az idén ezt a mennyiséget a felére csökkentik.
A szövetkezet tagjai a legutóbbi közgyűlésen abban egyeztek meg,
hogy további tárgyalásokat folytatnak a konzervgyár vezetőivel az
adósságok kifizetéséről, de ha június végéig nem kapják meg
járandóságaikat, az eddiginél keményebb lépéseket terveznek.
Az 1934-ben, a Hatvany család által alapított gyárat 2001-ben
vásárolta meg a debreceni székhelyű Józsa Center Kft. a Magyar
Fejlesztési Bank Rt.-től, és megalapították a hatvani gyárat
üzemeltető Arany Fácán 1934 Kft-t. A hatvani konzervgyár fő terméke
az Arany Fácán elnevezésű paradicsomsűrítmény.
+++

Aranyfácán Konzervgyár: mintegy 100 millió forint nyereség az idén

BeküldveHírek ekkor június 3rd, 2011

Aranyfácán Konzervgyár: mintegy 100 millió forint nyereség az idén
2001.09.26. 15:35
Budapest, 2001. szeptember 26., szerda (MTI) - Az idén februárban újraindult a hatvani Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kft., amely 2001-re 2-2,5 milliárd forint árbevétel, és mintegy 100 millió forint nyereség elérését tervezi - tájékoztatta Labancz Anita, a társaság marketing igazgatója szerdán az MTI-t.
Hozzátette, hogy mivel még nem folyik a szezonális feldolgozás,
ezért az árbevétel a várható nyersanyag mennyiségétől függ.
A korábbi Aranyfácán Konzervgyárat a debreceni Józsa Center
2001. Kft. alapította 35 millió forint törzstőkével. A vállalkozás
5-10 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik Magyarországon.
A korábbi Aranyfácán Konzervgyárat üzemeltető Limpex Rt.
igazgatósága az idei év elején döntött a hatvani konzervgyár
bezárásáról, felszámolásáról, miután az értékesítésére tett
erőfeszítések nem jártak eredménnyel.
A négy konzervgyárat tömörítő Limpex Rt. több milliárd forint
veszteséget halmozott fel. A cégcsoport legveszteségesebb
konzervgyára - a hatvani - felélte saját tőkéjét, nem tudta korábbi
piaci pozícióját visszaszerezni, termelése hosszú távon is negatív
eredményt hozott.
Az új vállalkozás az idén ősszel gyümölcs ízű termékcsaláddal
jelenik meg a piacon.
++

Hungarikum az Aranyfácán paradicsompüré

BeküldveHírek ekkor június 1st, 2011

Hungarikum az Aranyfácán paradicsompüré
2001.12.21. 04:02
Hatvan, 2001. december 21., péntek (MTI) - A Gazdasági Minisztérium hungarikummá nyilvánította a hatvani konzervgyár legismertebb termékét az Aranyfácán paradicsompürét - tájékoztatta az MTI-t az üzemet működtető Aranyfácán Konzervgyár 1934 Kft. ügyvezető igazgatója.
Szabó Zsolt elmondta: a cím elnyerésére a Széchenyi terv
keretében különleges, egyedi minőségű, magyar eredetű termékkel
lehetett pályázni.
A Hatvani család által a különleges magyar paradicsom
feldolgozására 1934-ben alapított üzemben készülő, mára világhírű
Aranyfácán paradicsom püré konzerv megfelelt ezeknek a
kritériumoknak.
Hangsúlyozta: büszkeséggel tölti el az üzem tulajdonosait és
dolgozóit, hogy olyan termékekkel említhető egy sorban az Aranyfácán
paradicsompüré mint a Zwack unikum, a Pick szalámi, vagy a Herendi
porcelán; ami motivációt jelent a további fejlesztésekhez.
2002-ben mintegy 160 millió forint beruházásával új gépsorokat
állítanak üzembe az új ízesített ketchup termékcsalád - a szilvás,
sárgabarackos, bazsalikomos, mediterrán és füstfokhagymás ketchup -
készítésére.
További beruházásokat terveznek 2003-ban a gyártás
racionalizálása, a minőség javítása és az energiafelhasználás
csökkentésére.
A társaság gazdasági adatait ismertetve hangsúlyozta: az elmúlt
évben még 800 millió forint veszteséget termelő üzem a
tulajdonosváltást követően ez évben 100 millió forintos nyereséggel
számol, 1,8 milliárd forint árbevétel mellett.
A gyár mintegy 15.000 tonna készterméket állít elő, aminek döntő
többsége sűrített paradicsomkonzerv és ketchup, de gyártanak
zöldborsó, zöldbab és pritaminpaprika konzervet is.
A termékek 60 százalékát külpiacokon - a Benelux államokban,
Kelet-Európában, az arab országokban és az Egyesült Államokban -
értékesítik.
Az igazgató szerint az eredményes működés a termelés
racionalizálásának köszönhető; korábban 600 ember is dolgozott a
gyárban, ma már csak 150 állandó munkatársuk van, illetve
kampányidőszakban még 200-an kapnak munkát az üzemben.
A korábban bezárásra ítélt gyárat az idén februárban vásárolta
meg a Magyar Fejlesztési Banktól a debreceni székhelyű Józsa Center
2001. Kft.
A társaság összesen 350 hektár paradicsomtermelő területen
működik integrátorként és a gyár alapanyag szükségletének mintegy 50
százalékát biztosítja.

Hatvani Konzervgyár - profitot termel az új tulajdonos

BeküldveHírek ekkor május 31st, 2011

2001.09.19. 04:00
Hatvan, 2001. szeptember 19., szerda (MTI) - Már az idén százmillió forintos nyereséggel számol a tavaly még 800 millió forintnyi veszteséget termelő hatvani konzervgyár új tulajdonosa.
Mint Szabó Zsolt a gyárat működtető Aranyfácán Konzervgyár 1934
Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, árbevételük az idén
eléri a 2 milliárd forintot.
Az év eddig eltelt időszakában a bevételek már meghaladták az 1
milliárd forintot.
- Az üzem mintegy 15 ezer tonnányi készterméket állít elő az
idén, ennek döntő többsége sűrített paradicsomkonzerv és fűszerezett
paradicsomszósz, de gyártanak zöldborsó, zöldbab és pritaminpaprika
konzervet is - mondta el Szabó Zsolt.
A termékek 60 százalékát külpiacokon értékesítik, a Benelux
államokban, Kelet-Európában, az arab országokban és az Amerikai
Egyesült Államokban.
Az ügyvezető igazgató szerint az idei eredmények a
költségcsökkentésnek, a termelés racionalizálásának köszönhetőek.
Míg korábban 600 ember is dolgozott a gyárban, addig most csupán
150 állandó dolgozójuk van, illetve szezonális jelleggel, a
kampányidőszakban további 200-an kapnak munkát az üzemben.
A korábban bezárásra ítélt konzervgyárat az idén februárban
vásárolta meg a Magyar Fejlesztési Banktól a debreceni székhelyű
Józsa Center 2001. Kft.
A cég anyavállalata a Józsa Center Kft. a termés mennyiségétől
függően, a Magyarországon megtermelt paradicsom 40-50 százalékát
dolgozhatja fel.
Összesen 350 hektárnyi paradicsom-termő területen működik
integrátorként, a felvásárolt paradicsom mennyiség biztosítja a
zavartalan alapanyag-ellátást.

Józsai rablás - gyorsított ítélet

BeküldveHírek ekkor május 30th, 2011

Józsai rablás - gyorsított ítélet
2000.03.09. 20:24
Tárkányi Béla, az MTI munkatársa jelenti: Debrecen, 2000. március 9., csütörtök (MTI) - Gyorsított eljárással állították bíróság elé azt a két férfit, aki hétfőn ki akarta rabolni a Debrecen-Józsai Takarékszövetkezetet - tájékoztatta az MTI munkatársát csütörtökön a Hajdú Bihar Megyei Bíróság sajtóreferense.
Szabóné Szentmiklósi Eleonóra elmondta: a Debreceni Városi
Bíróság társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt, az
elsőrendű J. K. Zs. debreceni lakost két év börtönre ítélte, s a
közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta.
A másodrendű E. T. debreceni lakost 2 év 8 hónap
börtönbüntetésre ítélte, és a közügyek gyakorlásától 3 évre
eltiltotta.
Az ügy előzménye: a két fiatalember hétfőn este a záráskor
álarcban behatolt a Debrecen-Józsai Takarékszövetkezetbe, s ott
pisztolynak látszó tárggyal - amiről később kiderült, hogy öngyújtó
volt - a napi bevétel, mintegy egymillió forint átadására
kényszerítette az alkalmazottakat.
A betörőket megzavarta az egyik alkalmazott odaérkező férje, aki
egyikőjüket a helyszínen elfogta, s visszavették az ellopott pénzt
is. A másik elkövetőt néhány perc múlva a rendőrség fogta el a
környéken.
Szabóné Szentmiklósi Eleonóra tájékoztatása szerint a gyorsított
bírósági ítéletet az elsőrendű vádlott tudomásul vette, a másodrendű
enyhítésért fellebbezett. Az ügyész mindkét esetben súlyosbítást
kért, ezért az ügyben - ugyancsak soron kívüli eljárással - a
Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mondja ki a végső ítéletet. ++

Debrecen-Józsa-Miként a Blikk megírta

BeküldveHírek ekkor május 30th, 2011

Lapszemle - Blikk
2000.03.09. 03:46
Budapest, 2000. március 9., csütörtök (OS) -
Debrecen-Józsa-Miként a Blikk megírta: J. Károly (25) és E. T.
(25) ki akarták rabolni a józsai hajdúsági Takarékszövetkezetet. Az
alkalmazottakat megfenyegették, a páncélszekrényből kivettek másfél
millió forintot és kereket oldottak. A pénztárosnő épület előtt
várakozó férje, Andrikó József azonban utánuk vetette magát, és
mindkettőt a földre kényszerítette. E. T. kereket oldott, őt később
a rendőrök fogták el.
J. Károlynak eséskor eltört a lába. Most hatágyas kórteremben
fekszik Debrecenben, a Kenézy Gyula Kórház baleseti sebészetén. A
férfit rendőrök őrzik, jobb kezét bilincsbe verték és hosszú
vezetőszíjjal az ágyhoz láncolták. Erős fájdalmakra panaszkodott,
sérült lábát gipsz borította, összetört csontjait vassínek
tartották.
- A rablásról semmit nem mondhatok, ezt a nyomozók szigorúan
megparancsolták - közölte a férfi. - A kihallgatások még nem értek
véget.
Károly könnyektől elhomályosult szemmel bizonygatta: korábban
sosem volt büntetve.
- Megbántam, amit tettem - állította. - Pénzre volt szükségem,
és engedtem a kísértésnek. Bocsánatot kérek mindenkitől, akire
ráijesztettem.
Dr. Szabó István ügyvéd elmondta: a rablókat akár nyolc év
börtönbüntetésre is elítélheti a bíróság. Igaz, hogy az elrabolt
pénz hiánytalanul megkerült, de attól még bűncselekményt követtek
el. A pisztolynak látszó öngyújtó pedig alkalmas volt arra, hogy a
bank dolgozóiban félelmet keltsen.
++