Józsa történelme

Ez egy +1 ikon, amit megnyomva az adott találatot ajánlhatjátok barátaitok, ismerőseitek, és az egész világ számára. Szerző ©Copyright A szerzői jogokkal kapcsolatban.


Meghiúsított fegyveres rablás Józsán

BeküldveHírek ekkor május 27th, 2011

2000.03.06. 19:49
Debrecen-Józsa, 2000. március 6., hétfő (MTI) - Fegyveres rablás történt hétfőn az esti órákban Debrecen józsai városrészében - tájékoztatta az MTI munkatársát a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletvezetője.
Csonka Dezső rendőr százados elmondta: két sísapkát és sötét
szemüveget viselő fiatalember hétfőn este közvetlenül a zárás előtt
tért be a Hajdúsági Takarékszövetkezet józsai fiókjába.
A három alkalmazottat fegyvernek látszó tárggyal fenyegetőzve
kényszerítették az aznapi bevétel átadására.
A rendőrtiszt elmondása szerint az alkalmazottak körülbelül
egymillió forintot adtak át a tetteseknek. Az egyik férfi a pénzt a
dzsekijébe rejtette.
A fegyveres rablók éppen távozni akartak, amikor a bejáratnál
megjelent az egyik ott dolgozó asszony férje.
Ettől pillanatnyi zavar támadt, amit kihasználva, az asszonyok
kitépték a pénzt tartalmazó csomagot az egyik rabló dzsekijéből. A
rablók ezután futásnak eredtek.
Egyiküket az alkalmazott férje elfogta. A kelepcébe került rabló
egyre azt kiabálta a társának, hogy “lőjj bele, lőjj bele!”.
A férfi azonban nem ijedt meg, és úgy leszorította a rablót,
hogy az a helyszínen nyílt csonttörést szenvedett.
Társát az időközben riasztott rendőrök a rablást követően
mintegy 15 perccel fogták el egy közeli erdőben.
A rendőrség a két 25 éves tettest - J. K.-t és E. T.-t,
mindketten debreceni lakosok - őrizetbe vette, s folytatja a
vizsgálatot. ++

Fiatalkorú kezében robbant a vegyület

BeküldveHírek ekkor május 24th, 2011

Fiatalkorú kezében robbant a vegyület
2000.09.09. 19:33
Debrecen, 2000. szeptember 9., szombat (MTI) - Robbanóanyaggal és robbanószerrel való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást a debreceni városi rendőrkapitányság egy 16 éves debreceni fiatal ellen - tájékoztatta Göttlinger József rendőr őrnagy az MTI-t szombaton.
A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság főreferense elmondta:
a fiú Debrecen józsai városrészében, a Gát utca végén lévő hídnál
robbanóvegyületet készített, amely a kezében felrobbant.
A fiatalember nyolc napon túl gyógyuló, maradandó
fogyatékosságot eredményező sérülést szenvedett.
Az ügyben a debreceni rendőrkapitányság vizsgálati osztálya
szakértők bevonásával folytatja az eljárást.
++

Földalatti vájatok Debrecen józsai városrészében

BeküldveHírek ekkor május 19th, 2011

Földalatti vájatok Debrecen józsai városrészében
1997.10.26. 17:16
Debrecen-Józsa, 1997. október 26., vasárnap - A múlt században készült földalatti vájatok tartják izgalomban napok óta Debrecen józsai városrészének lakóit. A feledésbe merült egykori földbe vájt pincerendszer annak nyomán került ismét a közérdeklődés középpontjába, mert néhány napja hirtelen megsüllyedt az egyik ottani lakóház alapzata, s az építmény súlyosan károsodott.
A debreceni önkormányzat az eset kapcsán talajmechanikai
vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogy a ház megsüllyedését
ténylegesen az egykori üregrendszer, vagy esetleges vízalámosás
okozta-e. Helytörténeti kutatások szerint mindenesetre a múlt
században föld alatti pincéket vájtak a 15-20 méter vastagságú
löszrétegbe. Ezek a vájatok ugyan nem alkottak összefüggő
pincerendszert, de az akkori szőlőskertek alatt volt 30 méter hosszú
alagút is. A ,80-as években, amikor nagyarányú építkezésekbe kezdtek
Józsán, felvetődött az üregeket is kimutató hőfénykép készítésének
gondolata a józsai területen, de pénz hiányában az akkori városi
tanács elállt ettől. Kérdés, hogyan dönt ebben a kérdésben most a
helyi önkormányzat ha kiderül, hogy a legutóbbi házsüllyedést az
egykori földalatti vájatok okozták. (MTI)

Sorkatona követte el a bodaszőlői gyilkosságot

BeküldveHírek ekkor május 18th, 2011

1989.09.07. 12:00
1989. szeptember 7., csütörtök - A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának nyomozói elfogták T.T.J. Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Guhér u. szám alatti lakost, aki kihallgatása során elismerte, hogy szeptember 3-án, az éjszakai órákban több késszúrással megölte özvegy Sz.né bodaszőlői lakost. Dr. Mester János, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi alosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy a Veszprémben sorkatonai szolgálatot teljesítő T T J eltávozáson tartózkodott otthon. A bűncselekmény elkövetése után szolgálati helyére nem tért vissza, szökésben volt. Részletes beismerő vallomásában elmondta, hogy nagy összegű pénz reményében gyilkolta meg az idős asszonyt, a lakásban azonban csak háromezer forintot talált. TT-t nőismerőse józsai lakásán fogta el a rendőrség.
A bűncselekmény elkövetőjét a katonai ügyészség előzetes
letartóztatásba helyezte. Az ügyben a Hajdú-Bihar Megyei
Rendőr-főkapitányság és a debreceni katonai ügyészség tovább
folytatja a vizsgálatot. (MTI)

A lakosság kezdeményezte: előljáróság alakult Debrecen-Józsán

BeküldveHírek ekkor május 17th, 2011

1988.07.13. 17:34
1988. július 13., szerda - A lakosság kezdeményezésére előljáróságot hozott létre Debrecen józsai negyedében a város tanácsa. Ezt sajtótájékoztatón jelentették be szerdán a tanács vezetői. Korábban a terület hat tanácstagja két, úgynevezett városkörzeti tanácstagi csoportban fejtette ki tevékenységét, a helyi lakosság azonban kifogásolta, hogy ebben a formában nincs elegendő önállóságuk, kevés a döntési joguk. Ezért indítványozták, hogy önálló döntésekre is felhatalmazott előljáróság alakuljon Józsán.
Debrecenben kísérletnek tekintik az első városi előljáróság
megalakulását, s működésének tapasztalatait értékelve döntenek majd
arról, hogy szükség lesz-e hasonló szervezetekre más városrészekben
is. Józsa korábban önálló település volt a megyeszékhelytől nyolc
kilométerre, 1981-ben a gyorsabb fejlesztés reményében csatolták
Debrecenhez. Azóta számos új ház épült fel, több kilométernyi út
szilárd burkolatot kapott és javult a gázellátás.
Az új városkörzeti előljáróságtól főként azt várja a lakosság,
hogy célszerűbben használják fel a rendelkezésükre álló pénzt. Eddig
ugyanis a teho felhasználására, valamint az önerős fejlesztésekre
csak javaslatot tehettek a tanácstagi csoportok, döntési joga a
debreceni tanács szakigazgatási szervének volt. Ezentúl helyben dől
el minden ilyen kérdés, ha kell a lakosság széles körű véleményét
meghallgatva - hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. Olyan konkrét
kérdésekről van szó, mint például az, hova kerüljön új buszmegálló,
ki, mennyi szociális segélyt kaphat, a beépítési határidő lejárta
után miért vannak még mindig üres házhelyek a városrészben stb.
Debrecen-Józsán ezentúl a helyi tanácstagokból alakult előljáróság
dönt az ilyen kérdésekben. MTI)

Gyászjelentés

BeküldveHírek ekkor november 16th, 2010

Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy
Dr Lévai Béla 2010.November 12.-én örökre megpihent.
Szeretett halottunk hamvasztás utáni temetése 2010. november 26-án pénteken 11 órakor lesz a Józsai Temetõben református szertartás szerint.

A Tócó-völgy történelmi múltja

BeküldveHírek ekkor január 26th, 2010

A Tócó-völgy kultúrtörténete igen gazdag. Ennek oka az, hogy megfelelő életteret találtak itt őseink. A jégkorszak után az Alföldön megtelepülő emberek az árvíznél magasabban fekvő helyre építkeztek és árvíz idején ide menekítették állataikat, ide hozták a megtermett élelmet. A Tócó-völgy legnagyobb földműve a Zeleméri földvár.

Később megváltozott a klíma, csökkent a csapadék, kialakult a kontinentális éghajlat, az itt elő rézkori emberek áttértek a pásztorkodásra. A sírmaradványok igazolják, hogy a Tócó völgyében található halmok (kurgánok) nem a népvándorlás korában, hanem jóval előbb, a rézkorban keletkeztek. A rézkort a bronzkor váltotta fel. Ezekből az időszakokból számos leletet találtak itt.

A Tócó-völgyében találták meg a Csege-halom közelében 1858-ban a világhírűvé vált “hajdúböszörményi bronzkincset”. A honfoglaló magyarság a Tócó-völgyet hamarabb megszállta, mint Debrecen belvárosát és számos kis települést hozott létre, amelyeknek nagy részét a tatár majd a török elpusztította. Ilyen kis települések voltak: Zelemér, Szent-György, Monostor, Szent-Pál, Macs, Lomb, Debrecen, Torna, Szent-László, Kamarás, Szepes, Pócs, Sáránd

Tovább…

A Tócó-völgy földrajza

BeküldveHírek ekkor január 25th, 2010

A Hajdúsági löszhát és az Alsónyírvíz-vidék homokdombjai között észak-déli irányban húzódik a Tócó-völgye, ahol megközelítve a Berettyó régi Sárrétjének mocsárvilágát - miután a Kondorossa egyesült, Kösely néven -, nyugatra fordulva folytatja útját a Hortobágy-medencében. A területen folyó élővizek és a Tócó is, elsősorban a völgyekben összegyűlő csapadékot vezették le, s szállított vízmennyiségük főképpen az éghajlati viszonyok függvénye volt (csapadék- és talajvíz).

Keletkezéséről azt tartják, hogy a felső pleisztocén korban valamelyik Északkeleti-Kárpátokban indult, nagy folyó medrének adott helyet a mai Tócó-völgy. Mikor a nagy folyók elhagyták medrüket, az elhagyott mederben kisebb vízfolyások alakultak ki, így alakult ki a mi “folyónk” is. A Tócó tehát a jégkorszakban, 25-10 ezer éve kialakult nyírségi dombokat és a Hajdúsági löszhátat választja el, a két felszíni geológiai képződmény határvonalán húzódik.

Tovább…

Megkésett búcsúztató

BeküldveHírek ekkor január 26th, 2009

In memoriam Gábor János (1911-1995)

Egy éve, 1995. november 28-án rokonok, volt kollégák, volt tanítványok, barátok és ismerősök, mindazok, akik ismerték, szerették és tisztelték, mély részvéttel kísérték utolsó útjára Gábor Jánost, a felsőjózsai általános iskola nyugalmazott igazgatóját.

A szó legigazabb, legnemesebb jelentése szerint egy eredményekben gazdag emberélet szakadt meg az ő halálával. Mert ízig-vérig pedagógus volt ő, aki mindvégig, a legnehezebb körülmények között is hivatásának tekintette azt a pályát, amelyet egy életre választott.

Tanítói oklevelét a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében szerezte. (Ezt az ötvenes évek elején földrajz-biológia szakos tanári képesítéssel egészítette ki.) Tanítói képesítésének megszerzése után hosszabb ideig volt állás nélkül (a nagy gazdasági világválság ideje volt ez), ingyen tanított, segédtanítóskodott, míg végre a hermánszegi református gyülekezet megválasztotta kántortanítónak.
„Megválasztása után, mint rendes kántortanító nemcsak rendbe hozta az iskolaügyet, hanem mintaszerű iskolát teremtett” – emlékezik a jegyzőkönyvi beírás róla. A felettes egyházi szervek, valamint a tanfelügyelők elismerték eredményes munkáját, és megszerették a gyermekek szülei is. Foglalkozott a felnőtt ifjúsággal is.

Tovább…

Néhány szó az úttörőcsapatról

BeküldveHírek ekkor január 26th, 2009

Semmiképpen nem az úttörőcsapat történetét akarom megírni, de az úttörőszervezet tevékenysége elválaszthatatlan volt az iskolai nevelő-oktató munkától, olyannyira, hogy a szakköri tevékenység gazdája hivatalosan az úttörőcsapat volt. Márpedig enélkül nagyon foghíjas lenne az iskola történetéről szóló kis írásom.

A felsőjózsai iskolában 1949-ben alakult meg az úttörőcsapat. Megalakulásakor Petőfi Sándor nevét vette fel, közel 10 év múlva nevet változtatott: a szűkebb pátria poétája, Csokonai Vitéz Mihály lett az újabb névadó.

A csapat első vezetője Márk Gizella volt. Rajta kívül még a következők töltötték be ezt a tisztséget: Belenszky Gyuláné, Futó Zoltánné, Farkas Lajos, Farkas Lajosné, Dávid Béla, Janóczki József, Kathó Klára, Nagymáté József.

A csapat bevételi forrásaként említettem a tornavizsgák bevételét. Később állandó bevételt jelentett a hulladékgyűjtés, a péksütemény- és tejárusítás, a sajtótermékek (Pajtás, Képes Nyelvmester stb.) árusítása, valamint az előadások (pl. „Ki mit tud?” gálaműsor) bevétele. Ebből támogatta a csapat vezetése a táborozókat, tárgyjutalmat vásárolt a versenyek díjazására, sportszereket, játékokat vett.

A nyári táborozások nagy élményt jelentettek a gyermekek számára. Olyan tájakra jutottak el, ahol más módon meg nem fordultak volna: Makkoshotyka, Cserépváralja, a Vác melletti Pokolsziget, a Dunántúl szép tájai stb., és természetesen, mikor megnyílt, az alsójózsai úttörőtábor. A nyári táborok szervezésében kimagasló eredményt ért el éveken keresztül Farkas Lajosné, valamint Janóczki József, aki különösen a vándortáborok szervezésével gondoskodott a nyári szünidő hasznos és kellemes eltöltéséről. A táborozók szinte az egész Dunántúlt bejárták néhány év leforgása alatt, de ugyanígy az Északi-Középhegységet is. Janóczki József ezenkívül megtanulta a morzejeleket, a rádiózást,és az MHSZ patronálásával rádiós szakkört szervezett. Rádiósai sikerrel szerepeltek a városi és a megyei versenyeken egyaránt, de ami még ennél is többet jelentett számukra: Ausztráliától az Egyesült Államokig kapcsolatokat teremtettek az ottani rádióamatőrökkel. A díszes visszaigazoló lapok egymás után érkeztek az iskola címére éveken keresztül.

Tovább…