Józsa története

1948-ban országosan államosították az egyházi iskolákat. Így volt ez Józsán is. Az egykori segédjegyző, Tóth István visszaemlékezése szerint a katolikus iskolában többen sírtak az ott tanítók közül, amikor „felsőbb utasításra” a tantermek faláról el kellett távolítani a keresztyén szimbólumokat: a feszületet és a szentképeket.

Nem volt könnyű dolga az államosítás nyomán szervezett 8 osztályos állami általános iskola első igazgatójának, Jószai Kálmánnak, akinek a két, különböző felekezethez tartozó iskola tanítóiból egyetlen új testületet kellett formálnia. Olyan tapasztalt, értékes kollégákból, kolléganőkből, akiknek keresztyén valláserkölcsön alapuló hite és meggyőződése nagyon sok tekintetben ellentétes volt a hatalom megkövetelte hivatalos állásponttal, de éppen ezen oknál fogva nem volt könnyű az említett kollégáknak sem.

Meg kellett szervezni a felső tagozatban a szakrendszerű oktatást, olyan tanítókból, akik vállalták az egyes szaktárgyak tanítását, sőt a szaktanári képesítés levelező úton történő megszerzését is, illetve ezek hiányában az igazgatónak új szaktanárokat kellett alkalmaznia. Voltak az új általános iskolának olyan tanítói is, akik koruknál fogva, illetve egyéb okból nem vállalták a tanári képesítés megszerzését, de tanítói képesítésük birtokában, szakismeretüket továbbfejlesztve önképzéssel magas színvonalon oktattak, neveltek. Ezt a szakfelügyeleti óralátogatások jegyzőkönyvi bejegyzései is tanúsítják.

Az államosítás után 501 tanulója lett az általános iskolának. Hat tanteremben és két szükségtanteremben kezdődött meg a tanítás. Érdemes megemlíteni, hogy az első két tanévben 7 fokozatú osztályzattal értékelték a tanulók teljesítményét, amelyek közül a hetes volt a legjobb, szemben az addigi 4 fokozatúval, amelyből az egyes volt a kitűnő.

Az iskola eddigi történetének legnagyobb létszámát 1949-1950-ben éri el 610 tanulóval, s ez még a következő tanévben is 604. 1951/52-től hosszú ideig a létszám 500-600 között ingadozik.

Az államosítással, tehát az állami általános iskola megszervezésével egyúttal kezdetét veszi a délelőtt-délutáni – vagyis a „kétműszakos” tanítás, s ez az állapot egészen a Gönczy Pál utcai épület átadásáig, vagyis 1984-ig tartott.

Az 1951/52. tanévben azok számára, akik sokat mulasztottak, vagy elégtelen volt a tanulmányi eredményük, úgynevezett évfolyampótló osztályokat szervezett az iskola, mégpedig a következőképpen:

Tovább…

A református iskola első épületei sárból épültek, sőt az Elek utcán a lebontott helyére épített második épület is. Egy 6×10 méteres tanteremben 90-100 gyermek oktatását a kezdetekben egy tanító látta el, osztatlanul, együtt tanítva I. osztálytól a VI-ig. Különösen az első években nem minden gyermeknek jutott megfelelő ülőhely.
Az első osztályosok palatáblára írtak palavesszővel, csak a második osztálytól kezdve volt használatos az írófüzet, az „irka”. Egy-egy tanteremben négy petróleumlámpa szolgáltatta a világítást. (Az Elek utcai épületekben egészen 1953-ig!)
Az 1926. évtől épült tantermekben egy-egy 6×2 méteres színpadot is építettek az iskolai előadások megtartására. A római katolikus iskolában a Rózsavölgy utca 34. szám alatt (a templom mellett) épült ilyen terem belső színpaddal felszerelten.

Tovább…

A képekért külön köszönet Nádasdi Tamásnak !

A Tócó patak forrása

Hát igen ez, JÓZSA
Tovább a többi képhez…

Református elemi népiskola Felsőjózsán

Az iskola működésével, fenntartásával kapcsolatban a bizonytalanság évei elmúlnak 1860-ban, amikor Felsőjózsán “református elemi iskola szerveztetett a református egyház és a hívek áldozatkészségéből. Megnyílt 1860. szeptember 1-én a saját helyiségében, 90 növendékkel egy tanteremben és egy tanítóval. 1878-ban 100 növendéke volt.”

Az iskola szervezése idején - 1860-ban - az egyháznak meg nem volt lelkésze. A keresztelések és az esketések Debrecenben történtek. A gondnoki tisztséget Lentsés Péter viselte. Az iskola első tanítója Tar András. Az első iskolaszék tagjai voltak: Balog György, Németi Laszló, Balogh József, Vass János, Pást György, Béres András, Czecze István, Kovács István, Szabó István és Zohányi Lajos.

Tovább…

A nem hivatalos kezdeti évek

A település XIII. és XVI. századi pusztulása után 1825-ben (Petőfi Sándor ekkor kétéves, Jókai Mór ebben az évben születik) a Debrecenből kiköltözöttek (már ti. a józsai szőlőskertekbe kiköltözöttek) száma jelentős. Vannak, akiknek Debrecenben házuk van, de itt szőlőbirtokuk is. Molnár Mihály, a kollégium pedellusa, aki Alsójózsan szőlőbirtokos, segíti az egyházi élet megszervezésében azokat, akiknek ez szívügye. 1825-ben 122 család (mintegy 4-500 fő) él Józsa Szentgyörgyön, s ez a szám lassan növekszik. Egy 1853. évi kimutatás szerint 318 családban már 1028 személy lakja a józsai szőlőskerteket, akiknek 80 %-a napszámos.
Ami a józsai oktatás kezdeteit illeti - a leveltári adatok tanúsága szerint - 1849- ben Varga György, Szigeti Ferenc és Németi Samuel, akik a Vénkert eletében minden bizonnyal igen jelentős munkát végeztek, nélkülözhetetlennek tartják egy tanító alkalmazását. A szülőkkel való beható beszélgetés, s azok beleegyezése alapján Biró János hajdúböszörményi születésű, a debreceni kollégiumban képzett, később katona, de Abschieddel szabadult fiatal, magános embert hívják meg, hogy kellő fizetés mellett a “kertbéli gyenge és leánynövendékeket” oktassa, tanítsa. Bíró János engedett a hívásnak, és másfél évig sikeresen tanított Alsójózsán. Ekkor önkent hagyta el állását. A kertség tanító nélkül maradt, de a megkezdett munkát nem lehetett abbahagyni. Eltávozása után sem szűnt meg a kertség lakosságának, mindenekelőtt a kertség lelkes vezetőinek abbéli buzgólkodása, hogy a növendékek tanítása tovább folyjék. Ágh (v. Agg) Mihály debreceni születésű, szinten a Kollégiumban képzett, a katonai szolgálatból végképp szabadult fiatal tanítót hívtak meg. Minden bizonnyal őt is ismerte Molnár Mihály pedellus, aki tovább segített a szőlőskert itt letelepedett lakosainak. Őt azonban Szoboszlai Pap István szuperintendens - ismeretlen és meg nem nevezett okból hivatalától eltiltotta. Ez az intézkedés újabb kényszerhelyzet elé állította a kertség vezetőségét. Ágh Mihály elmenetele után egy idős asszonyt, néhai Lukács Károly özvegyét állították be a tanításra.

Tovább…

Bevezetés

1996-ban volt ezer esztendeje annak, hogy Pannonhalmán megnyilt az első szerzetesiskola, s
ezzel - a honfoglalás utan alig száz évvel - kezdetét vette hazánkban a szervezett iskolai oktatás.135 évvel ezelött nyitotta meg kapuit az első felsőjózsai iskola. Hivatalosan innen
számitjuk a felsőjózsai oktatas kezdetét.A kettős évforduló alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk: mi történt ez alatt a 135 év alatt a felsőjózsai iskolában, honnan hova jutott? Pontosabban: az iskola történetének 1860- 1991 közötti szakaszát tekintem at. Az utolsó négy év történetét Bényei Sandor, az iskola jelenlegi igazgatója mutatja be.Abból a meggondolásból kiindulva, hogy az iskola élete es a település lakóinak a sorsa egymástól elválaszthatatlanok, a körülmények jobb megértése érdekében helyenkent - úgy vélem - erröl is kötelességem némi tajekortatást adni.Munkámban felbecsülhetetlen segitséget nyújtott dr. Lévai Béla, akinek ezúton köszönöm meg baráti tamogatását. Ugyancsak köszönetet mondok Szécsi András reformatus lelkipásztornak, akinek a Református Kollégium Levéltárában gyűjtött adatait használtam fel, továbba Janka Jánosné és Janka Zoltanné nyugdijas kolléganőknek,valamint Tóth Istvan nyugdijasnak, az egykori segédjegyzönek irásomat segitő visszaemlékezéseikért, végül Kovácsné Matolcsi Ilona kolléganőnek, aki precízen gyűjtött adataival segített nekem.

Tovább…

Józsa népe csatlakozik a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányhoz
1956 október 27.
A kiadott 27 pontban foglalt kiáltványt részben elfogadja, részben pedig móddosítja és egy pár kérdessel pedig kibővíti.

• A szovjet hadsereg hazánkban tartózkodó egységeit a rend helyreállítasa után Magyarország területeről vonják ki. A község dolgozó népének egyöntetű kérelme az, hogy Szovjetunió hazánkat azonnal hagyja el, és jelenben a felkelőkkel szemben a fegyverét azonnal tegye le.
• Új választójogi törvényt kell létrehozni, melynek alapelve egyenlő, titkos és közvetlen. A község dolgozó népének kérelme az, hogy legalább 3 párt induljon el, mert egy pártban választani nem tud.
• Magyarország jelenlegi címerét meg kell szüntetni és helyette a Kossuth címert kell helyette iktatni. Józsa község dolgozó népe egyetért véle, hogy a régi alkotmányunkat tiszteletben fogjuk tartani es elfogadja.

Tovább…

Böszörményi erődités és kastély

Bízom benne , hogy eljött az idő a Józsával kapcsolatos fórum idejének ezért mai nappal itt találhatják. FÓRUM vagy a jobboldalon lévő linken.